• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Endrődi Szalon Berkes Kálmánnal

Nyomtatás

Ezúttal -rendhagyó módon- a református templomban zajlott az a beszélgetés, amire Somorjai Horváth Piroska invitálta a nyári zenei esték idei első fellépőjét, a Tokyo-Budapest Ensemble művészeti vezetőjét, Berkes Kálmánt.

Berkes Kálmán klarinétművész a Magyar Állami Operaház, a Filharmóniai Társaság Zenekara és a Budapesti Fúvószenekar első klarinétosa, valamint az általa alapított Budapesti Fúvósegyüttes művészeti vezetője volt. Mesterkurzusokat tartott az USA-ban, Kanadában, Angliában, Hollandiában és Finnországban. Rendszeresen koncertezik Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Japánban, ahol két évtizeden át volt a tokiói Musashino Zeneakadémia professzora és a szimfonikus zenekar vezető karmestere. 1995-ben elnyerte a Grammy-díj aranyfokozatát. Napjainkban a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője – olvasom róla.

Jó néhány éve visszatérő szereplői a nyári komolyzenei estéknek: Berkes Kálmán és tanítványai. Most alkalom kínálkozott arra, hogy kicsit többet megtudjon a hallgatóság a művészről és gondolkodásáról.

A felidézett gyerekkori emlékek némelyikét maga is csak hallomásból ismeri, mely szerint három évesen mondta az Erkel színház büféjében a klasszikus, „mi leszel, ha nagy leszel” kérdésre: karmester az operában. S az életút valóban elvezetett az operába, meg sokfelé máshová is. Gazdag zenei pályájáról ugyan sok szó nem esett ezen az estén, emlékekről annál több.
Kezdetben zongorázni és hegedülni tanult, atyai tanácsként kapta, hogy a vonós mellé fúvós hangszert is tanuljon, hogy egyszer majd karmesterként konkrét tanácsot is tudjon adni. A klarinétra esett a választás, ebből diplomázott a Liszt Ferenc Zeneakadémián 1972-ben.

A beszélgetés a karmesteri munka rejtelmeibe is bevezetett némiképp. A tempót megtalálni, együttműködni a zenekarral, a felismert tévedést beismerni. A kérdésre, hogy vannak-e szabályai a karmesteri munkának, a válasz: vannak és nincsenek. Nyolcvan százalékban a próbákon dől el, de sok minden befolyásolhatja még, pl. az akusztika.
A karmester törődjön a szerzővel! – mondta Berkes Kálmán. Ránki Dezső mondását idézte: „Térj el a szerző eredeti szándékától, s órákon belül híres ember leszel!” Ezzel szemben ő is vallja, hogy a szabályokat betartva is van még sok lehetőség a karmester számára.

Felidézte régi, meghatározó mestereit, akiktől sokat tanult, nem csak zenei téren. Ferencsik János és Giuseppe Patané neve mellett a hetvenes évek kiváló tanítói közül Kurtag György és Mihály András ellentétes módszerét emelte ki: a szigort és engedékenységet. De sokat tanult Schiff Andrásttól, Perényi Miklóstól, Jandó Jenőtől is, s a felsorolás talán nem is teljes.
Kocsis Zoltánhoz fűződő régi, gyerekkori barátságáról is hallottunk történetet, mely tizenkét éves korukban kezdődött a fiatal zenebarátokat támogató Mozart-klubban, s tartott egy életen át. Mesélt a legendás zongorista zseniális zenei emlékezőképességéről, mely egy váratlan „beugrás” kapcsán derült ki, amikor tizenöt oldalnyi kottát jegyzett meg egyetlen átolvasással, majd fejből lejátszotta. Előkerültek a derűs emlékek is a budai lakásban együtt töltött időkről, a nagymamáról is, aki részese volt a gyerekek játékainak. Az egyedülálló sapkázásról, melyet művészi tökélyre fejlesztett, senki más nem tudott úgy és oda célba juttatni egy svájci sapkát, mint Kocsis Zoltán.

Szóba kerültek a japán évek, hiszen a Musashino Akadémia tanáraként hosszú időt töltött a távoli országban is. Itt érte régi barátja, Kocsis Zoltán halálhíre, melyet megérzett ott és akkor.
Röviden a jelen munkákról és a közeli programokról is esett szó, majd a beszélgetést rövid szünet után a zenehallgatás váltotta fel.

Csiszár Edit
 

Módosítás: ( 2018. július 03. kedd, 12:52 )  

Pannon Várszínház

Praktikumtár

Zorall Sörolimpia

Harley-Davidson

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton riviéra

Balaton Best Card