Útmutató

Mi a komposztálás?

A komposztálás egy biokémiai folyamat, amikor különböző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) enzimek, oxigén és hő segítségével lebontják a szerves anyagokat.

A komposzt a világ legősibb és legtermészetesebb talajjavítója, minden kertben saját kezűleg előállítható és felhasználható.

A komposzt a tőzeggel ellentétben a felhasznált tápagyagokat és a nyomelemeket visszajuttatja a talajba és ez által más talajjavítókhoz nem hasonlítható módon gazdagítja a talaj élővilágát. Egy maroknyi komposzt több élőlényt tartalmaz -kb. tízmilliárd organizmust-, mint az egész földet benépesítő emberek összessége. Ha növényeit saját készítésű komposzttal trágyázza, sokkal nagyobb örömét leli saját gyümölcs- és zöldségtermésében szemet gyönyörködtető virágaiban és aromás fűszernövényeiben, nem beszélve arról, hogy így jelentős pénzösszeg is megtakarítható, kevesebb trágyát kell vásárolni és tehermentesíti a szeméttárolót is.

Ha a szerves anyagok felaprózása, keverése és szellőztetése szakszerűen történik, ezek korhadása során kitűnő trágya jön létre. Minél jobb az összetétel, a "zöld" nitrogéntartalmú és "barna" széntartalmú növényi maradványok keveréke, annál jobb lesz a trágyázó hatás és ennek köszönhetően a komposzt.

A komposztálás tíz pontja

1. A komposztáló helyeket félárnyékos helyen, lakóház közelében kell létrehozni ideális feltétellel a folyóvíz- és villanyáram csatlakoztatásra, valamint figyelve a ráláthatóságra.
2. Legkevesebb két, de inkább három tartálynak kell helyet biztosítanunk. Egyet-egyet a komposztáláshoz, a kész komposzt számára és a száraz növényi maradványok gyűjtéséhez.
3. Szisztematikus gyűjtés és osztályozás. A gallyakat külön kell választani a puha növényi maradványoktól, a sáros anyagoktól, és esőtől védett helyen -letakarva- kell tárolni.
4. Csak a kertből, vagy a háztartásból származó korhasztható szerves anyagok komposztálhatók.
5. Az ágak, gallyak és virágszárak komposztáló-aprító gép segítségével történő feldarabolása megnöveli a növénydarabok felületét és elősegíti a baktériumok és más a leépülést gyorsító organizmusok által előidézett korhadást.
6. Soha ne halmozzon fel nagyobb mennyiségeket azonos anyagból, mindig keveréket készítsen -pl. felaprózott füvet faforgáccsal-. Az aprítás szükségtelenné teszi a komposzt keverését!
7. A komposzt tartályt soha ne kőalapokra állítsa, hanem közvetlenül a talajra. Ügyeljen a kimosódás, túlnedvesedés és kiszáradás elleni védelemre (lefedés). Fontos a jó szellőztetés.
8. A komposztálási folyamat az évszaktól és a külső hőmérséklettől függően több hónapot vesz igénybe. A komposzt a legjobb bio-trágya. A gombaszag jelzi az érettségét.
9. A nyerskomposzt még nincs kész állapotban és a tápanyagokat a növények számára értékesíthetetlen formában tartalmazza, azonban erőteljesen támogatja a talaj belső életét.
10. Az érett komposztban nincsenek földigiliszták. A tápanyagok felszabadultak és a növények által hasznosíthatóak. A kész komposzt nem virágföld, össze kell keverni termőfölddel!

A komposztálás előnyei

A komposzt értékes kincs, felhasználható a virágágyások, pázsitok, a szobanövények virágföldje számára egyaránt. Javítja a talaj szerkezetét, növeli légáteresztő és vízfelszívó képességét, megakadályozza a talajeróziót, és csökkenti a mesterséges talajjavító szerek alkalmazását. Továbbá, a komposztálás által csökken a lerakott hulladék mennyisége, így csökkenthető a hulladékgyűjtés és - kezelés által okozott környezetkárosítás mértéke is. Tehát a komposztálással nem csak közvetlen környezetünknek de Bolygónknak is hasznára lehetünk.
A legfőbb érvek a komposztálás mellett:

• A háztartási hulladék mennyisége jelentősen csökken.
• A talaj minőségét a komposzt nagyon jól javítja. Fokozza a talaj biológiai aktivitását.
• Javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása.
• A talaj tápanyagtároló képessége növekszik.
• A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést.
• Nagyobb lesz a növények ellenállóképessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
• A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.
• Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas.
• Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye.
• Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt se szennyezzük.
• Kevésbé szennyezzük környezetünket, ésszerűen és felelősen járunk el.
• A komposztálás során a szemünk előtt történik a természet önfenntartó körforgása, amelynek mi is aktív részesei vagyunk.
• A komposzt egyszerű módon, olcsón, szinte ráfordítás nélkül és rendszeresen készíthető.

Komposztálható hulladék

Az otthoni komposztálásra is azok az alapszabályok érvényesek, mint minden más komposztálási eljárásra, csak a hulladékok összetétele más, illetve a méretek sokkal kisebbek. Általánosságban igaz, hogy aki családi házban lakik, az a kertben felhasznált trágyát teljes egészében elő tudja állítani a kertben és a háztartásban keletkező hulladékok komposztálásával. A kertben és a ház körül keletkező komposztálható hulladékok:

• vágott fű,
• lomb és gallyhulladék,
• az összes zöldséghulladék,
• sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek,
• gyomnövények,
• zöldségtisztítás hulladéka,
• ételmaradékok (zsírok, olajok, szószok stb.),
• húsmaradékok,
• kávézacc,
• gyümölcshéjak,
• fahamu (a szén tüzelésből származó salak azonban nem ajánlott),
• papírhulladékok

Komposztálás folyamata

A természetben is lejátszódik a komposztálás folyamata. Lombhullató erdőben járva a vastag avartakarót megvizsgálva tapaszatalhatjuk, hogy a mélyebb rétegek felé haladva a levelek egyre inkább "földszerűek". Ezt a folyamatot felgyorsítva, ellenőrzött körülmények között végezve beszélünk komposztálásról.

A komposztálás fázisai:

Optimális körülmények a mikroorganizmusoknak, ezáltal gyorsan szaporodni kezdenek. A hőmérséklet az intenzív anyagcsere miatt gyorsan termofil tartományba emelkedik. Hossza néhány óra, esetleg 24-36 óra lehet.

A mezofil mikroorganizmusok hőmérsékleti optimuma 25-30 C. Intenzív anyagcseréjük miatt a hőmérséklet emelkedik, de 50 C felett pusztulni kezdenek és 55 C felett csak a rezisztens formák maradnak fenn. Mindez 12-24 óra alatt végbemegy. Ezután gyorsan szaporodni kezdenek a termofil mikroorganizmusok, melyek optimuma 50-55 C. 75 C felett a mikroorganizmusok aktivitása jelentősen csökken.

Akár több hétig is eltarthat. A hőmérséklet jelentősen csökken. A mikroorganizmusok elkezdik a nehezen bontható lignin bontását, eközben mono- di- és trifenol vegyületek keletkeznek. Ezek kondenzációjából épülnek fel a humuszanyagok.

A szervesanyag huminifikálódása jellemzi, amely a komposzt sötét színét eredményezi. A hőmérséklet tovább csökken. Ekkor elsősorban pszichrofil baktériumok és penészgombák aktívak (optimumuk: 15-20 C), és nő a sugárgombák száma.