• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 1O – EGRESSY BÉNI UTCA

Nyomtatás

EGRESSY BÉNI utca. Neve hallatán első gondolatunk egy fennkölt költemény megzenésített változata, jeles alkalmakkor nemzeti imádságunkkal együtt szoktunk énekelni. Vörösmarty Szózat című költeményét Egressy Béni zenésítette meg.

Ha azt mondom, hogy Galambos Benjámin, nagy valószínűséggel kevesek tudják csak, hogy kire gondolok. Galambos Pál református lelkész és Juhász Julianna fia ugyanis 1814. április 21-én Sajókazincon ezen a néven jött világra. Akkor még nem lehetett tudni, hogy mindazt, ami az életben vár rá, nagyon rövid időbe sűríti össze a Sors, de miként látni fogják, jól sáfárkodott: egyszerre volt zeneszerző és színész, író és énekes, műfordító és a szabadságharc résztvevője.

Minden, ami 37 évbe belefér
Tanulmányait Miskolcon kezdte a református gimnáziumban, majd teológiát hallgatott a sárospataki főiskolán. Édesapja korai halála nehéz anyagi helyzetbe hozta a hat gyermekes családot, ezért tanulmányait megszakítva Mezőcsáton iskolamesteri állást vállalt, miközben zsoltártanulmányokat folytatott (ennek később színészként jó hasznát vette). Innen Szepsibe vezetett az útja, ahol segédtanító lett.

1830 döntő fordulatot hozott az életében. Eredetileg bátyját, Gábort látogatta meg Kassán, aki az ottani színház tagja volt. A látottak olyan mély hatást gyakoroltak rá, hogy maga is beállt a társulatba kardalnoknak. Kolozsváron, Budán is fellépett. Minden erejét arra fordította, hogy tenorrá (így nevezték akkor az énekeseket) és hivatásos színésszé képezze magát. Megtanult franciául és németül. 1838-ban énektanulás céljából a Fiume – Trieszt – Velence – Padova – Milano útvonalat követve Olaszországba ment, g y a l o g o s a n! Leveleiből tudjuk, hogy ott „másfél év nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör között” teltek napjai. Ám nem hiába. Nemcsak énekelni tanult meg (opera szerepet is játszott), hanem a nyelvet is tökéletesen elsajátította.

Hazatérte után tartalmas időszak következett (lásd alább), majd eljöttek az 1848/49-es szabadságharc dicső napjai. Egressy részt vett a harcokban, Kápolnánál meg is sebesült. Felgyógyulásáig a Borsod megyei Csátra ment egy barátjához. Lábadozása idején Szent Dávid zsoltárának orgonára tételével foglalkozott, aztán „műfajt váltott” – megkomponálta a híressé vált „Klapka - indulót”. Tehette ezt elsőkézből, mivel 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott találjuk őt „híres Komárom” várának védői között. A szabadságharc leverése után Klapka menlevelével szabadult. A színpad visszavárta. Az élet még két évet tartogatott számára: Pesten halt meg 1851. júliusában tüdőbetegségben. A Fiumei úti sírkertben nyugszik.

Egy alkotó élet hagyatéka
Egressy Béni 1840-től zeneszerzéssel is foglalkozott. Legismertebb műve, a megzenésített Szózat a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre által kiírt jeligés pályázat útján született meg, ahol még a jelige közléséhez is kottaírót alkalmaztak, nehogy a kézírás „áruló” legyen. A huszonkét pályázó közül hármat a neves szakértőkből álló zsűri (köztük Vörösmarty, Erkel) juttatott tovább, a mindössze 24 esztendős győztest, Egressy Bénit, akinek munkája 20 aranyat ért, a közönség szavazta meg. A mű bemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A sikerre jellemző, hogy a kor legfontosabb versének tartották, amelyben a költészet és a zene nem választható el egymástól. Illett ismerni, sőt! Egy alkalommal jó barátját, Vörösmarty Mihályt a Szózat elszavalásával köszöntötték Széchenyi gyermekei, Liszt pedig egyenesen rajongott a Szózatért. Meg is komponálta Himnusz és Szózat című művét nagyzenekarra átdolgozva. Egressy is tisztelte Lisztet. Amikor 1846-ban Pesten járt, kikötő hajóját ünnepélyesen fogadta Egressy Béni és Rózsavölgyi Márk zenekara. Erre az alkalomra Egressy Fogadj Isten! címmel új darabot komponált. Liszt annyira örült a zenés ajándéknak, hogy motívumait a X. magyar rapszódiában feldolgozta és azt a szerzőnek ajánlotta.

Petőfi és Egressy alkotó géniusza összefonódik. A lánglelkű költő 1848. március 13-án írta meg a Nemzeti dalt. Két nappal később, a Nemzeti Színház díszelőadásán már megzenésített változatát hallhatta a lelkes publikum. Az élmény Egressynek és a művet hangszerelő karmesternek, Erkel Ferencnek köszönhető. Nem is maradt el a hatás: a dal pillanatok alatt népszerű lett – és az is maradt mind a mai napig. Petőfi verseinek első megzenésítője is Egressy volt. Példa erre az A virágnak megtiltani nem lehet, az Ereszkedik le a felhő, az Ez a világ amilyen nagy és mások. Ezeket a népszerű dalokat országszerte énekelték, őt magát a „magyarnóta atyjának” nevezték. Népies műdalait Liszt és Brahms is felhasználta.
Egressy Béni sokoldalú alkotó volt: színműveket, operaszövegeket is írt, illetve fordított. Az ő munkája Erkel Ferenc Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operái szövegkönyvének megalkotása. Ezek a remekművek, mint a magyar nemzeti opera megszületésének reprezentánsai közel két évszázda uralják a színpadot.
Nyelvtudása lehetővé tette, hogy több mint ötven színdarabot és tizenkilenc operaszöveget – köztük Donizetti: Lammermori Luciaáját lefordítsa magyarra. Zeneszerzőként negyvenhét művet írt, közülük harmincöt nyomtatásban is megjelent. Spinéten játszott, zongorázott.

Egressy Béni emlékezetét hálásan őrzi az utókor. Kazincbacikán művelődési központ, Gyöngyösön, Komáromban, Budapesten iskola, Ónodon, Sajókápolnán emléktábla, Simontornyán, Révkomáromban szobor hirdeti dicsőségét, csak néhányat említve a sok közül. Helyet kapott a jeles magyarokat bemutató bélyegsorozatban, és akkor még nem beszéltünk arról a számtalan utcáról, melyek egyike nálunk, Alsóörsön található.

Kovács Piroska

 

Praktikumtár

Kelet Balatoni Programok

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás