1956 üzenete: szabadságunkért, függetlenségünkért, kivívott demokráciánkért semmilyen áldozat nem hiábavaló.Tisztelet dicső vértanúinknak, hőseinknek – mondta Báró Béla jegyző

azon az ünnepségen, amelyet Alsóörs az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából rendezett.

Összetartozásunk jelképeként testvértelepülésünk, a székelyföldi Málnás község Trianon emlékművet ajándékozott a közelmúltban Alsóörsnek. Itt vette kezdetét október 22-én az idei 1956-os emlékünnepség.

Miután Kálmánfi Gábor, a Művház Csapat vezetője köszöntötte a megjelenteket, egyedülálló aktusra került sor. Az emlékmű talapzatához a hazai földön kívül Málnásról és másik testvértelepülésünkről, a felvidéki Kalász községből származó földet szórt az országokon átívelő kapcsolat kialakításában aktívan résztvevő Nemes István, Simon Ferenc és néhai házastársa nevében Evellei Zsuzsanna. Az akkor történtekről Nemes István adott tájékoztatást. Az új emlékhely találkozási pont helyét hivatott betölteni.
Ezt követően az emlékezésre összegyűltek fáklyák fényénél vonultak végig az Endrődi utcán a Szabadság térre, az ünnepség színhelyére. Az est szónoka Alsóörs jegyzője, Báró Béla volt, aki csodálatraméltó, jövőnket meghatározó időszaknak nevezte a történelmi jelentőségű napokat, melyek hősei, vértanúi életük feláldozásával is küzdöttek szabad hazánk függetlenségéért. Tisztelettel hajtunk fejet előttük. Az az értékrend, amely évezredekre meghatározza életünket, és a szabadságvágy, amely előtört s tettek formájában megvalósult, adja ma az alapokat, a bíztató és biztos jövőt a következő nemzedékek számára. Bár forradalmaink elbuktak, népünk szabadságszerető nemzetként vonult be a világtörténelembe – mondotta.

Sokan élnek még azok közül, akik személyes emlékeket őriznek 1956 felejthetetlen napjairól. Közéjük tartozik Albrecht Sándor újságíró, lokálpatrióta helytörténész, akinek jóvoltából elsőkézből állnak rendelkezésre információk:
Október utolsó szombatján a templomhoz vonult a lakosság. A Himnusz hangjai után messze csengett a budapestiek vidékhez küldött vers-üzenete. Higgadtan, bölcsen, méltósággal élte meg e napokat a nép. Sorsához illő, példás magatartással. Szívet – lelket eggyé olvasztó mámoros örömben.

Tőle tudjuk azt is, hogy azon a szombaton Nagy Lajos református tiszteletes szólt a falu lakosságához, majd Mórocza Gyula szavalata következett. November 4-én nyolc alsóörsi fiatal – személy szerint Albrecht Sándor, Báró Béla, Bertók József, Botka Lajos, Decsi Károly, Kajdi Rudolf, Krén István és Tóth Gyula – is úgy érezte, hogy tennie kell hazájáért. Fegyvert ragadva vonultak a falu szélére, ott várták a szovjeteket, akik szerencsére nem jöttek. Helyettük viszont megérkeztek a politikai rendőrség tagjai, akik még a 80-as években is kutattak kilétük felől, de idézve az emlékezőt, „a becsületes falu néma maradt”. Tisztelet vértanúinknak, hőseinknek – zárta beszédét az est szónoka, majd az 1956-os emlékkő megkoszorúzása következett:
A kegyelet virágait az emlékhelyen elsőként Báró Béla jegyző, Ferenczy Gábor alpolgármester és Gaál Dezső képviselő helyezte el. Őket Vörösmarty Éva, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke követte. Az Endrődi Sándor Református Általános Iskola tantestülete és növendékei nevében Mészáros Károly igazgató és Nt. dr. Kálmán Csaba református lelkipásztor, majd az AEGIS Egyesületet képviselő Gaál Éva – Beregszászi Zsolt és Török Péter koszorúzott. 1956 hősei előtt az Alsóörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület tagjai nevében Evellei Zsuzsanna és Szántó János, valamint az Alsóörsi Polgárőrséget képviselő Gárdonyi Géza és Dezső Norbert hajtott fejet.

Az ünnepség fényét Dávid Roland előadóművész műsora emelte.

Kovács Piroska

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotói: