• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 34. - HONVÉD UTCA

Nyomtatás

HONVÉD UTCA. Eredetileg a magyar haza védelmére 1848-ban toborzott haderő neve a honvéd. Már magában a nyelvújításkor keletkezett szóban benne van, hogy funkciója, küldetése van

Kisfaludy Károly versében, Kossuth egy felhívásában használta először.

Jókai Mór ezt írja A kőszívű ember fiai című regényében:
Egy véghetetlen jajkiáltás hangzott végig, az ország egyik bércfalától a másikig hangzott az vissza, s midőn másodszor visszatért már nem jajkiáltás volt, hanem harci riadó. Megnépesült a kitűzött zászlók környéke. A szántóvető elhagyta ekéjét, a tanuló iskoláját, a családapa boldog tűzhelyét és ment a zászlók alá. Így jött létre a nemzeti hadsereg. Mindannyiunk tanulmányaiból visszaköszön a hazaszeretettől átfűtött, önfeláldozásból példát adó szép történet. Személyes emléket is hagyott ránk ebben a vonatkozásban a régmúlt: Petőfi Sándor édesapja alakját örökítette meg nem titkolt büszkeséggel, meleg szeretettel A vén zászlótartó című költeményében.

NÉHÁNY GONDOLAT A KEZDETEKRŐL
A honvédség létrehozása (miként azt a francia forradalom, vagy az amerikai függetlenségi harc is bizonyítja) a polgári forradalmak vívmánya. Ez volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb törekvéseinek egyike is (ld. 12 pont, amelyet siker koronázott. Megvalósításához csupán néhány hónap állt rendelkezésre a maga számtalan nehézségével. Magyarország a Habsburg Birodalmon belül nem volt önálló, a rendi országgyűlések jogai korlátozottak voltak, az 1790-ben kimondott önálló alkotmányosság pedig csak részben valósult meg. 1848-ban változás történt, az uralkodó által jóváhagyott törvényjavaslat szabályozta a megalakuló nemzetőrség és a regionális katonaság viszonyát. A magyar honvédsereg megteremtője Mészáros Lázár honvéd altábornagy, hadügyminiszter volt. Ekkor toborozták az első tíz honvéd zászlóaljat, a „katonák” akkor tanulták a fegyverforgatást. Mégis sikeresek voltak! Gondoljunk csak a szabadságharc nagy csatáira, és arra, hogy végül nagyhatalmaknak kellett összefogniuk ahhoz, hogy a magyar nép szabadságvágyát kegyetlenül megtorolják.

A MAGYAR HONVÉDSÉG
Az MH polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntesség, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az álalános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei jogszabályokban meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. Fő feladata az ország szuvereniásának és területi épségének védelme – áll a szakirodalomban. Fentieken kívül vannak regionális biztonságot erősítő, humanitárius, katasztrófaelhárítási és egyéb kötelezettségei is az ország határain belül és azon kívül is.
A Magyar Honvédséget az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori Honvéd Vezérkari Főnök joga és kötelessége.

ADALÉKOK A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN
Néhány évvel ezelőtt alkalmam nyílt részt venni egy előadáson, ahol dr. Kedves Gyula alezredestől, a Hadtörténeti Múzeum és Könyvtár igazgató helyettesétől olyan érdekes dolgokat tudhattunk meg, mint például az alábbiak:
A nemzetőröket eredetileg nem csatákba toborozták, hanem azért, hogy demonstrálják a nemzetet magát, mégis olyan kiváló zászlóaljak alakultak soraikból, mint például a vörössipkások. A nemzetőr összeírás a vasárnapi istentisztletek után történt, kezdetben önkéntes alapon. Az „újoncozás” (így nevezték), a későbbekben kötelezővé vált a 18 – 21 év közöttiek részére a papok és a tanítók kivételével. A márciusi ifjak nagy részéből tüzér lett. Többségüket önkéntes iparos legényekből képezték ki nagyon rövid idő alatt, mégis hihetetlen pontossággal tudtak lőni. A katonaságon belül a sikeres vértesek számítottak elitnek (lám, ismét Jókai jut eszembe), de ők is és a többi „hadilábra állított” egység is csak saját harci feladatának teljesítésére volt alkalmas, kivételt csak a sokoldalú, legendás huszárság képezett. Az ezredeket egyenruhájuk színe, stílusa és a hajtókán viselt jelzés alapján lehetett megkülönböztetni egymástól, az egyiken medvekörmöt találhatunk. A „baka” kifejezés a bakancsot viselő gyalogosoktól származik, akiknek sokszor száz kilométeres távolságot is meg kellett tenniük. Azért, hogy bakancsuk ne kopjon el egyszerre, volt egy úgynevezett „A” és „B” jelű. Ezeket mindkét lábon egyaránt lehetett viselni, mert egy kaptafára készültek. Naponta felváltva cserélték, de mindig csak az egyiket. Rendőrség csak a nagy városokban működött, a belső rendfenntartó erő a katonaság volt. Három zászlóalj (egyenként 1200 ember) teljesített szolgálatot, de közülük mindig csak az egyik tartózkodott az ország területén.
Álljon itt ez a néhány kiragadott példa azért, hogy ne csak május 21-én, Buda várának visszafoglalása ünnepén, a magyar honvédelem napján, hanem a hétköznapokon is gondoljunk hős katonáinkra, akik ha kell, életük árán is védelmezik hazánkat, békénket, biztonságunkat, miközben a mindennapok kihívásai közepette is számíthatunk rájuk. Köszönet érte.

Kovács Piroska

 

Praktikumtár

Kelet Balatoni Programok

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás