• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 37. - TOMPA MIHÁLY KÖZ

Nyomtatás

TOMPA MIHÁLY KÖZ. Nagy a világ: a hon csak egy! A Vadtelepen, az egymással párhuzamos s két neves magyar zeneszerzőnkről elnevezett utcát köti össze ez a kis köz, mely Tompa Mihály nevét viseli.

Szinte hídként az elmúlt két század között, hídként a zene és az irodalom között is.

A XIX. század bőven termett jeles személyeket és eseményeket.
Petőfi és Arany barátságának születését mindenki tudja, a Toldi sikere lelkesítette fel az ifjú Petőfit, hogy verses levélben köszöntse a Kisfaludy Társaság pályadíját elnyerő költőt, s ezzel megszülessen kettőjük barátsága.

Ugyanerre a pályázatra Tompa Mihály is benyújtotta Szuhay Mátyás c. elbeszélő költeményét, dicséretben részesült. Petőfit ekkor már ismerte, hiszen tagja volt ő is a Tizek Társaságának. Így született meg a legendás költői triumvirátus, Petőfi korai halála után Arany és Tompa barátsága a sírig megmaradt. Két évtized levelezéséből az egész korszak kirajzolódik, az irodalom, a társadalom helyzete, magánéletük tragédiái, gondolkodásuk, jellemük, emberi tartásuk. Róluk írta Krúdy Gyula: Ez a férfitípus volt az, amely Magyarországot fenntartotta, téli sarat elbíró csizmában viselte el a megpróbáltatásokat, zsoltáros hittel bízott a jövendőben, és halk rajongással gondolt a nemzeti ideálokra. Ez az embertípus őrizte meg helyét a földrészen a kő szilárdságával, a só nehézségével és a tölgyfa életkorával.

A sorsnak mostoha gyermeke, írta róla Petőfi

Mindketten 1817-ben születtek, Arany tavasszal, Tompa szeptember végén, de neki csak ötven év jutott a földi létből. S az is mennyi bajjal, viszontagsággal, nélkülözéssel. Már a gyermekkora is keservesen nehéz volt. Csizmadia apja és cseléd édesanyja Rimaszombatban találkozott, házasodott, itt született. Alig ötéves, amikor édesanyja, nem sokkal öccse születése után meghalt tüdővészben, apja nem törődött tovább vele, apai nagyszüleihez került Igricire. Itt végezte az elemi iskolát, ahol tanítója pártfogókat keresett neki, ilyen segítséggel kerülhetett a sárospataki kollégiumba, szolgadiákként. Minden nélkülözése ellenére jeles eredményei voltak, elvégezte a bölcsészeti, jogi és teológiai fakultást is, 1845-ben befejezte pataki tanulmányait. Időközben megjelentek már versei, neve kezdett ismertté válni. Eperjesen nevelői állást vállalt, itt ismerkedett meg Petőfivel is. Rövid időre Pestre ment, ahol nem csak a Tizek Társaságához csatlakozott, a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta, első verseskötete is ekkoriban jelent meg. Viszont egészsége megromlott, anyagi helyzete arra kényszerítette, hogy állás után nézzen. Református lelkésznek hívták Gömör vármegyébe, Beje községbe, 1847 tavaszán. Ezzel rátalált megélhetést is biztosító hivatására. A szabadságharc idején a bejei önkéntesekkel tábori lelkészként vállalt feladatot. 1849 elején Kelemérre ment lelkésznek, itt ismerte meg s vette nőül Soldos Emíliát, akivel példás szeretetben élt haláláig. Pedig kijutott a szomorúságból nekik bőven. Két kisfiút veszítettek el. Betegségekkel küszködtek, a hatóságok zaklatták őket. A gólyához c. nevezetes verse miatt házkutatást tartottak náluk, letartóztatták kétszer is, a kassai haditörvényszék 1853. ápr. 3-án mentette fel a vádak alól.

Ekkor már Hanva lelkésze, itt is maradt haláláig. Testi-lelki fájdalmai nem enyhültek, néha jutott csak egy kis öröm az életébe. 1855 nyarán az Arany-család Hanvára látogatott s maradt másfél hónapig. Kirándultak a környéken, közös barátokat látogattak, derűs, szép heteket töltöttek együtt. Sokat jelentett ez a barátság Tompa Mihálynak. Arany János fia, László így írt e bő két évtizedig tartó levelezésről: …..Mintha naplót vitt volna, oly részletesen föllelhetők benne az ő kevés külső változással folyt életének eseményei, oly híven tükröződik kedélyének minden hullámzása. Tompa Mihály leveleire is igaz ez. Ez a levelezés az érdeklődő olvasó számára is elérhető, 2019-ben megjelent a Ráció Kiadó gondozásában. Bár távol élt a fővárostól, munkái olvashatók voltak a lapokban, könyvei is rendre megjelentek. Elismertségét kifejezi az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta 1858-ban.

Már életében klasszikusnak tekintették, néhány verse népdalként vált, életműve irodalmi tananyaggá vált. 1948 után a pap-költő nemkivánatossá vált, ismertsége megkopott. Fél évszázad is eltelt verseinek újabb kiadásáig.


Tompa Mihály tetemén ez elomló szikla nem emlék;
Ó maradandóbbat tőn maga műveiben.
Csak jel: egész ország fájdalma kiért sajog egyre;
Hű fia drága porát e helyen őrzi Gömör!

Arany János: Tompa sírkövére

Csiszár Edit

 

 

Praktikumtár

Kelet Balatoni Programok

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás