Kodály Zoltán utca. Háromszor kapott Kossuth-díjat, megkoronázva azokat a Kossuth-nagydíjjal. Magáénak mondhatta a kiváló művész címet, a Corvin - koszorút és még hosszasan lehetne folytatni elismeréseinek sorát.

Természetesen büszke volt ezekre, leginkább azonban arra, hogy megvalósult dédelgetett álma, miszerint: „Legyen a zene mindenkié!” Sokat tett érte, hogy ez megvalósulhasson.

Kodály Zoltán Vilmos zeneszerző, zenetudós, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, az MTA tagja, néhány éven át elnöke is, életét tette fel arra, hogy a népzenének rangot adjon, kutatásai és szerzeményi révén beemelve azt a zeneművészet egyetemes kincsestárába.

AZ ÖNKÉNTES ISMÉTLŐ
Kodály Frigyes galántai állomásfőnök és a lengyel gyökerekkel bíró Jalovetzky Paulina fia Kecskeméten született 1882. december 16-án. A galántai népiskola kisdiákja a zene szeretetét otthonról hozta magával. Ő maga így emlékezik: Egy nyári alkonyatkor, amikor szobánkon vörös és aranyszínű fény ömlött el, szüleim egy darabot játszottak. Három- vagy négyéves lehettem, s a zongora lábánál hevertem a padlón. Akkor ért az első és legmélyebb benyomás. Később megtudtam, hogy Mozart F-dúr hegedűszonátája volt a kompozíció. Nem hiszem, hogy azzá a muzsikussá lehettem volna, aki vagyok, vagy hogy egyáltalán muzsikus lettem volna, ha akkor egy népszerű slágert játszanak a szüleim. Az első benyomások egy életre kihatnak.

Hamarosan messzire sodorta a sors. Jeles érettségi a nagyszombati Érseki Főgimnáziumban, 1900-ban tanári diploma a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar – német szakán, párhuzamosan egy zeneszerzői diplomát is abszolválva az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián, ahol „önkéntes ismétlőként” még egy évig a nagyhírű Koessler János tanítványa marad. Az Eötvös Kollégiumban Balázs Béla szobatársa.
Erre az időre tehető első hangversenye, melynek kedvező a fogadtatása, és egy olyan esemény, amely egész életére kihat: megismeri és tanulmányozni kezdi Vikár Béla fonogramfelvételeit.

NÉPDALOK BŰVÖLETÉBEN
1905-ben fogalmazódik meg benne az elhatározás: „csak tiszta forrásból” merít, vagyis a népdalok születésének helyszínén, személyesen nótafáktól (paraszti énekesektől) hallott dalokat jegyez le, hamisítatlanul. Gyűjtőkörútját Galántán kezdi. Az első havi „termés” százötven dallam, egy év múltán a magyar népdal strófaszerkezetéről írt disszertációjához már ezer minta áll rendelkezésére. Munkájában társra, magánéletében holtig tartó jóbarátra talál korának másik zsenije, Bartók Béla személyében. Kettőjük neve és tevékenysége egymástól elválaszthatatlan.
A népdalgyűjtés nem könnyű feladat, sem a szó szoros, sem annak átvitt értelmében. A fonográf nehéz, a nótafák bizalmatlanok, az idősebbek félnek attól, hogy a fiatalok kigúnyolják őket, különben is asszony mások előtt csak akkor énekel ha részeg, kivéve az olyan közös munkát, mint a tengerihántás, vagy a tollfosztás. Külön utakon járnak (kezdetben Kodály a Zoborvidéken, Bartók a déli megyékben), majd összevetik és megosztják tapasztalataikat. Kodály csak a magyar népdalkinccsel foglalkozik (van olyan műve, a Székelyfonó, amelyet kizárólagosan magyar népdalok felhasználásával komponált), Bartók a környező népekével is, megteremtve általa az összehasonlító népzenetudományt.

KODÁLY, A SOKOLDALÚ ZENESZERZŐ
Első szerzői estjére 1910-ben kerül sor a pesti Royal-teremben. A szokatlan stílus megosztja a hallgatóságot, Bartókkal együtt – aki két nappal később ugyanott ad hangversenyt – „ifjú barbároknak” nevezik őket. Ők azonban nem akarnak a szürkék hegedűsei lenni, hogy ez maradéktalanul sikerül, azt az élet igazolja. Egymás után születnek új szerzeményei. Vokális műveivel megteremti a magyar dalkultúrát, Budapest 50. születésnapja előtt a mindössze két hónap alatt elkészült Psalmus Hungaricus megírásával tiszteleg, a Háry János című daljáték, a Marosszéki- és a Galántai táncok egyaránt siker Európában és a tengeren túl, külföldi megrendelésre készül a Fölszállott a páva és a Concerto. Gyönyörű műve a 114. genfi zsoltár, a korakeresztény himnuszt idéző Budavári Te Deum, azt pedig hogy milyen frenetikus hatást váltott ki hajdan a Kállai kettős a Magyar Állami Népi Együttes előadásában, e sorok írójának is volt alkalma megtapasztalni. 1925-től kezdve rendszeressé váltak a dalestek az Operában és a hangversenypódiumokon, írt 45 vegyeskari-, valamint 78 gyermek- és nőikari művet.
Ismeretterjesztő tudományos közleményeket már az 1. világháború alatt is szerkesztett a Zenei Szemle számára, a 30-as években a Magyar kórus és az Énekszó című folyóiratoknak. 1942-ben nyugdíjba megy, de tovább oktat az akadémián. Ezt az évet tiszteletére Kodály-évvé nyilvánítják. 1945-ben Budapest ostroma alatt (miközben zsidókat ment) egy zárda pincéjében születik meg a békéért könyörgő Missa brevis, amelyet a Magyar Állami Operaház ruhatárában mutatnak be. Az ország szellemi újjáépítésében döntő szerepet játszik.

KODÁLY TANÁR ÚR ÉS A KODÁLY – MÓDSZER
Kodály nevét remekművein kívül pedagógiai munkássága tette halhatatlanná. Véleménye szerint a jó zenésznek a hallás, az értelem, a szív és a kéz összhangjára van szüksége. A gyermekek zenei nevelését már az óvodában el kell kezdeni, az szellemi fejlődésük egyik pillére. Gyakorlati segítséget nyújt hozzá a 333 olvasógyakorlat, a Bicinia Hungarica négy kötete, az Ötfokú zene és más művek megírása. Világhírű módszerét 2016-ban az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. Ezt a zenepedagógiai koncepciót, a kottaolvasást, az éneklést, a hallás utáni dallamírást elsajátítandó az USA-tól Japánig sikeresen alkalmazzák.

AZ UTÓKOR HÁLÁJA
Kodály Zoltán két házasságot kötött. Első felesége Sándor Emma volt, halála után a mindössze húsz esztendős Péczely Sarolta lett a társa. A szerző 1976. március 6-án hunyt el Budapesten szívroham következtében. Végső nyughelyére, a Farkasréti temetőbe, csakúgy, mint Bartók Bélát többtízezren kísérték el. Síremlékét Pátzay Pál készítette.

Emlékét elnevezésében iskolák és intézmények sokasága őrzi, emléktáblák, szobrok hirdetik Kárpát-medence szerte. Emlékmúzeuma és archivuma Budapesten található, Pécsett Kodály Központ, szülővárosában, Kecskeméten Kodály Intézet létesült. Egykori lakóhelye a főváros szívében a mai Kodály körönd, ahol egy alkalommal az amerikai útjáról hazatérő szerzőt 500 éneklő diák várta az esőben. Alsóörsön egy szép új utca viseli a nevét, nem messze a Bartók Béla utcától.

Kovács Piroska