UTCAMESÉK 29. - VÖRÖSKŐ UTCA

Nyomtatás

A temető alatt többfelé elágazó Úttörő utca két szakaszát köti össze a Vöröskő utca. Utcanév táblát nem találtam, csak egy elhagyatott öreg ház deszkakapuján árválkodó feliratot és a szomszéd bizonyságát, bizony jó helyen járok.

A kb 250 millió éve keletkezett vörös homokkő két sávban található meg a Balaton-felvidéken: Balatonfűzfőtől Aszófőig és Zánka-Badacsonyörs között.
Természetes, hogy az itt élők kezdetektől fogva felhasználták, már a rómaiak is útépítéseknél a környéken, később, a 14. században is felbukkan, kőhordó utat említenek régi írások.
A legkorábbi jegyzett adat a vöröskővel kapcsolatos mesterségről a 18. sz. végéről való, a kőfejtő és kőfaragó Klaiber Józsefet említi az Alsóörs történetét feldolgozó könyv. Őt német származásúak követték, egy helybéli nevet is találunk, Lak Jánosét.


Köcsi-tó, felhagyott kőfejtő

A kőbányászat joga a káptalant és a közbirtokosságot illette, a 18. század végéig mindenki ingyen fejthette a követ, ezután viszont bérlő kapta a kőfejtés jogát, a fent említett Klaiber József 6-6 ezüstforintot fizetett e jogért 1799-ben és 1800-ban. Később többször módosultak a kőfejtés feltételei, ami arra enged következtetni, hogy újra és újra előkerültek vitás kérdések, s bizony  engedély nélküli fejtések is előfordultak, írások maradtak fenn a kiszabott büntetésekről.     

A falu házai vöröskőből  épültek,  itt volt helyben az építőanyag, többnyire a sírköveket is ebből faragták, de főleg használati tárgyak készültek: asztalok, vályúk, kutak, ajtószárak, kerítések, támfalak, bástyák…..    Egy leírás az 1830-as évekből a vöröskövet már Alsóörs jellegzetességének tartotta, még ha nem is vélte tetszetősnek, legalábbis ez derül ki Oláh János fennmaradt írásából: Egy hegynek oldalában lévén épülve, szép fekvése van, de az épületek vérverességű kövekből külső vakolás nélkül építtetvén, sokat elvesznek szépségéből. Gondolom, ezzel a véleménnyel ma is vitába szállnának sokan. Néhány szép emlékét ma is látjuk falunkban és környékén, csak néhányat említve: Törökház, boltív az Iklódy-kastély alatt, Csere-hegyi kilátó, a gyönyörű prépostsági templom Felsőörsön…….

  

A környéken fejtett vöröskő messzebbre is eljutott. Ebből épült az első füredi kőszínház 1831-ben, helybéli emberek ingyen vállalt munkájával is, olvasom Albrecht Sándor Szülőföldem, Alsóörs c. könyvében.  A vastagra hízott jégen telente szekerekkel hordták a követ a déli partra. Amikor a vasútépítés megkezdődött, ezt a követ használták támfalak, pillérek, hidak építésénél, még a Déli-pályaudvar első épületét is ebből rakták. A Csere-hegy oldalában három helyen zajlott a kőfejtés, havonta nyolcvan vagonnyi követ termelt ki húsz munkás. 1965-ben hatezer tonna vöröskövet hasítottak ki a hegyből a legegyszerűbb, ősi eszközökkel, olvasom Albrecht Sándor könyvében.

Az utóbbi két évtized sem lett hűtlen a vöröskőhöz. Ebből készült a strandbejárat épülete. A Sirály-parkban és másutt is a faluban vöröskő szobrokkal találkozhatunk, ezek a hosszú éveken keresztül itt tartott nyári kőfaragó táborok termékei, emlékei. A falu címere is az önkormányzat bejáratánál, fiatal helyi kőfaragó mester munkája.
A vöröskő bányászata rég megszűnt már, helyén ma az AMFI található, melynek vöröskő bejárata őrzi a múlt emlékét, s a beljebb barangoló megtalálhatja a kőfejtés egyik régi, megmaradt vágatát.  S fölötte - az erdőben - a Vöröskő-tanösvény várja a túrázókat.

Alsóörs Község Önkormányzata 2015-ben könyvben jelentette meg a Balaton-felvidék vöröskő emlékeit Kovács Endre gyönyörű fotóival.

Csiszár Edit