UTCAMESÉK 36. - KALÁSZ UTCA

Nyomtatás

KALÁSZ UTCA. A székelyföldi Málnás község és Alsóörs között létrejött testvértelepülési kapcsolaton kívül van egy másik „testvérünk” is Szlovákiában, Nyitra közelében. Alsóörs és Klasov, azaz Kalász község 2000 óta van jó barátságban.

180 kilométer nem számottevő távolság. Manapság könnyen áthidalható. Nem kell mást tennie az utazónak, csak a szépséges Zoboralja határvonalát megközelítve eljutni Verebély községbe, a Bábendáli –patak völgyébe, a Zsitvai dombság középső részére, ahol szőlőskertek ölén várja őt az ősi település.

A régészek megállapították ugyanis, hogy az első ízben 1156-ban Martirius esztergomi püspök által Qualiz elnevezéssel illetett település azonos a mai Kalász községgel. Neve a muzulmán Chvalizok nevéből ered, akik a környéken kereskedtek. A következő évszázadokban sok minden történt: az 1232-ben már Kalaz néven ismert falu jobbágyait II. András udvarnokokká nevezte ki és Zólyom várához csatolta. A 14. században a Forgáchok lettek a település tulajdonosai, háborúságban a Hont – Pázmány nemzetséggel. Mivel Kalász két ellenséges vár (Nyitra és Léva) között feküdt, megszenvedte a törökök rajtaütéseit. Később a nyitrai náhijéhez tartozott.

A 15. századtól kezdve többször cserélt gazdát a falu, a 18. század végén Weisz József báró vásárolt birtokot a környéken. Nem jártak szerencsés idők akkortájt: 1865-ben kolerajárvány tört ki, egy évvel később elfagyott a termés, 1879-ben és 1903-ban tűzvész pusztított, majd filoxéra támadta meg a szőlőt. A Nagy Háború kegyetlen adóval sújtotta Kalászt. 1918 után az első Csehszlovák Köztársaság része lett. Bár 1938-ban a bécsi döntés alapján Csehszlovákiához került, egy magyar – csehszlovák megállapodás értelmében Nova Vas (Újfalu) községért cserébe Kalász és Nagyhind hazánk része lett, nem kerülve el a második világégés következményeit. A háború után fejlődésnek indult a település.
A 15. század elején 27 szőlőművelő család élt itt, 1851-ben 454 fő volt a lélekszám, napjainkban 1420 lakosa van a szépen rendezett községnek, ahol már mindaz megtalálható, ami napjaink világát jellemzi.

Kalász történelmének áttekintése után ismerkedjünk meg kincseivel és mai életével!
Első helyen mindenképpen a Szűz Mária Mennybevitele római katolikus templomot említeném. A szép barokk templomot 1750-ben építették, később átépítették, oldalkápolnákkal bővítették. A festményekkel, szobrokkal (köztük Szent Imre szobrával) gazdagon díszített templom falán a Keresztút 14 stációja látható. A templom altemplomában nyugszik a Weisz család 14 tagja. A park szélén kúria áll, Weisz József építtette a 18. és 19. század fordulóján. Ma gyermekotthon. Ugyancsak a parkban épült fel báró Weisz Pál gyönyörű berendezéséről elhíresült kastélya, antik – arab – perzsa – egyiptomi – római ritkaságokkal, kőkorszaki és bronzkori tárgyakkal mintegy ezer darab nagyságrendben, valamint híres mesterek festményeivel. Az épületet 1945-ben elkobozták, a gyűjtemény tönkrement. A házban ma nyugdíjasotthon, fogyatékos gyermekek intézete működik.

Kalász térségében több szakrális műemlék található, kis kápolna, harangláb, kő- és fakeresztek korpuszokkal az útszéleken és természetesen a temetőben. A szőlőben Szent Orbán szobra.

A községnek volt még egy büszkesége, egy 350 éves akácfa, ám a közelmúltban kivágták, a felfedezett gyógyvíz hasznosítására pedig anyagi okok miatt nem volt lehetőség. Épült viszont új iskola (a régi 1822-ben, amikor a tanító jobbágymunkát is végzett), új óvoda, középületek.

Ami a község kiváló személyiségeit illeti, a Hortensteini Weiszek neve kívánkozik ide. Az alapító Bartholomeo a törökök elleni háborúk hőse volt, így került Magyarországra, ahol először királyi százados, majd Szeged várkapitánya lett. 1729-ben bárói rangot és magyar honosítást kapott. A családfa ágai is kivirágoztak, az évszázadok folyamán valamennyien helyt álltak ott, ahová az Élet állította őket, nevezetesen cs. és kir. kamarásként, Nyitra megye országos képviselőjeként, a mezőgazdaságban és magas hivatalokban. A sors azonban időnként kegyetlen. W. Jenő (1891 – 1944) a család kalászi ágának utolsó férfitagja szerelmét, báró Koromlaui Schey Évát vette feleségül, akit a vészterhes időkben származása miatt a nyilasok koncentrációs táborba hurcoltak. Férje önként követte őt. Mindketten ott haltak meg.

2022-ben Kalász éli Szlovákia településeinek mindennapjait. A kapcsolat, amelyet alsóörsi barátaival ápol, példamutató és gyümölcsöző. Számos szál fűzi össze a testvértelepüléseket, amelyet 2005-ben „Barátsági oklevél” formájában meg is erősítettek. A barátság nem formalitás, fennáll hivatalos formában az érintett önkormányzatok, különféle intézmények, egyesületek között, csakúgy, mint a lakosság részéről a privát szférában. Nagy örömmel veszünk részt egymás rendezvényein, osztozunk egymás örömében, örülünk a másik sikerének, legyen az akár a zoboraljai csipkekultúra felfedezése, akár a már hagyománnyá vált Alsóörs – Kalász labdarúgómérkőzésen elért győzelem, bár ebben a vonatkozásban is igaz a couberteni gondolat: nem is a gólok száma a lényeg, hanem az, hogy együtt vagyunk!

Alsóörs rokonszenvét, „testvérszeretetét” oly módon is kifejezi, hogy a Málnás utcához hasonlóan, annak közelében közterületet, egy szép utcát nevezett el Kalász községről.

Kovács Piroska

szerkesztő: Tretykó István