Január derekán Endrődi Sándorra emlékezünk, Veszprémben, szülővárosában és Alsóörsön is, ahová sok szállal kötődött. ….Életem javát /E partokon, e vízen éltem át…… írta egyik versében.

Alsó-Eörs a nyájas kis tanyát jelentette s a Balaton a természet és vitorlázás minden izgalmát. Sok szép verse, elbeszélése született itt vagy másutt e vidékről, visszagondolva a boldogság szigetére, ahogy ő nevezte. Korának elismert és megbecsült költője volt.

Bár a kedves kis partközeli lakot 1970-ben lebontották, környékén parkot alakítottak ki, itt áll az öt évvel később felavatott domborműves emlékoszlop.

S rejtve – ennek közelében - talán az utolsó tárgy, amit még ő is használhatott, a kertjéből való kő karosszék.

A költő nevét viseli a falu tengelyét jelentő útvonal 1954 óta, s az általános iskola is az ő nevét vette fel 1957-ben. Az iskola zsibongójában Kádár Tibor festőművész portréja tekint a gyerekekre, az épület falán pedig egy mészkő emléktábla 1992 óta, a születésnapi megemlékezések helyszíne. Idén is itt sorakoztak fel az osztályok. Török Tamás köszöntője után Csóti Linett idézte meg a költő emlékét kortársak emlékeiből szemelgetve, majd Kölcsei Lujza mondta el a Kövessük őt című Endrődi-verset. Az emléktábla alatt koszorút helyezett el Vörösmarty Éva, a megyegyűlés alelnöke, majd a diákok képviseletében Ferencsik Laura és Tőke Zsombor.

A megemlékezés a 2011-ben felavatott Endrődi-mellszobornál folytatódott. Itt Hebling Zsolt polgármester szólt arról, településünk miként őrzi a költő emlékét. Borbás László volt iskolaigazgató gondolatából fakadt az a rendezvény, ami immár negyed évszázada a nyár egyik fontos eseménye, az irodalmi bableves muri. Albrecht Sándor helytörténész szorgalmazására elkészült Raffai Béla szobra, ami méltó helyszín a főhajtásra. 2019-ben könyv született Endrődi Sándor és Mihálkovics Tivadar életéről, munkásságáról (Arcélek a víztükörben).

Ezután két verset hallhattunk két diáktól. Szőnyi Márton (Isten dolga) és György Alex (Bizalom Istenben). Elgondolkodtató szép verseket választott felkészítő tanáruk, Novákné Juhász Andrea. A megemlékezésben a nyolcadik osztályosok vállaltak szerepet. A költő szobrát megkoszorúzta Vörösmarty Éva és Ferenczy Gábor.

Végezetül egy felidézett gondolat a korabeli sajtóból:
„Lerándultunk néhányan a Balatonra Endrődi Sándorhoz. Akkoriban az övé volt az egész Balaton. A Balatont rajzolta, dalolta; s nem volt oly sóhajtása annak a víznek, amelyet meg nem ért vala poétikus sejtésével a szíve. Természetes, hogy a maga világába vezetett bennünket: barátait.

Néha felfedezem újra a régieket, s meglepődöm, mennyi segítséget adnak nekem. Endrődi Sándor is.

Csiszár Edit

Zórád Ferenc fotói: