KATONA JÓZSEF UTCA. Amennyiben közterületeink elnevezését vesszük figyelembe, Alsóörs irodalmi negyedének is mondhatnánk akár azt az Endrődi Sándor és May János utca által határolt területet,
amelynek utcái a magyar irodalom legjelesebb képviselőinek emlékét őrzik és dicsőségét hirdetik. Közéjük tartozik mai utcamesénk hőse, KATONA JÓZSEF író is.
Jó társaságba került. „Közvetlen szomszédja” Balassi Bálint és Madách Imre, mellettük József Attila, Gárdonyi Géza, Nagy László, Jókai Mór, Ady Endre, kissé távolabb az Alsóörsön méltán oly népszerű Endrődi Sándor.
De kezdjük az elején! Messziről vezetett Katona József kilenc gyermekes takácsmester és Borbák Ilona második legidősebb fiának, az 1791. november 11-én Kecskeméten született Józsefnek az útja szülővárosa főügyészi székéig és a magyar irodalomban elfoglalt előkelő helyéig. Iskolai tanulmányait Kecskemérten, Pesten és Szegeden végezte. Nyolc levél fennmaradt ezekből az évekből apjával folytatott levelezéséből. A Pesti Tudományegyetem hallgatójaként jogot tanult. 1811-től a Második Pesti Magyar Játékszín Társaság tagja volt, ahol Békési József álnéven sikeresen játszott afféle „delectans actorként”, azaz mint műkedvelő színész. Közben maga is több darabot írt és fordított. Ebben segítségére volt latin, francia, német, olasz és angol nyelvtudása. A színház iránti rajongása nem volt véletlen: titkon és reménytelenül szerelmes volt Déryné Széppataki Rózába, akinek ezt soha nem adta tudtára, mintegy igazolva a róla kialakult képet, mely szerint őszinte, becsületes, komoly ember volt. Miután szülei lebeszélték a színészi pályáról és a Játékszín is bezárta kapuit, Halász Bálint pesti ügyvédi irodájában dolgozott gyakornokként, később hites jegyzőként, majd Kecskeméten uradalmi és tiszti alügyészként, végül főügyészként.
Az 1814-es esztendő sorsdöntő volt számára: ekkor jelent meg az Erdélyi Múzeum című folyóiratban az a pályázat, amelynek a magyar irodalom első drámáját, a Bánk bánt köszönhetjük. A kiírás szerint a cselekménynek egy magyar hátterű történelmi drámát kellett feldolgoznia. Katona az 1200-as évekbe, II. András magyar király udvarába kalauzolja a néző/olvasót, ahol addig, amíg ő hazáját védve nem tartózkodik az országban, nehéz konfliktusok uralkodnak, melyeket részben a német udvaroncait előnyökben részesítő Gertrudis királyné pazarlása, részben a nép nyomorúságos helyzete okoz. Katona mesteri módon kapcsolja össze a megoldásra váró országos gondokat a királyt távollétében helyettesítő Bánk bán személyes tragédiájával, akinek feleségét, Melindát a királyné öccse megbecstelenítette. Melinda a történtekbe beleőrül és öngyilkosságot követ el. A tragédiával párhuzamosan Tiborc panaszából tiszta kép rajzolódik ki Bánk bán előtt az országban uralkodó állapotokról is. A végkifejlet nem lehet más, csak tragédia: a királynénak meg kell halnia (Gertrudis valóban összeesküvés áldozata lett). Bánk teljesíti kötelességét, de úgy érzi, hogy „nincs a teremtésben vesztes, csak ő, nincs árva más, csak az ő gyermeke”.
Katona csalódott, a pályázat elbírálásánál műve szóba sem került. Átírta, ekkor a cenzúra falába ütközött. Annál nagyobb siker viszont az, ami 1848. március 15-én este történt – ma már történelem, akkor a forradalom szerves része volt – a Bánk bán szerepelt a Magyar Nemzeti Színház műsorán. A történteknek volt még egy hozadéka: Katona drámája utat talált Erkel Ferenchez , aki Egressy Béni librettójának közvetítésével átültette a zene nyelvére a bán megrázó történetét, megteremtve általa a magyar nemzeti opera fogalmát. A két géniusz együttműködéséből remekmű született. Katona további művei – köztük a Ziska, a Jeruzsálem pusztulása, versek és mások – kevéssé ismertek, élete utolsó tíz évében már egyáltalán nem írt.
Katona József szülővárosában halt meg 1830. április 16-án az irodája bejárata előtt, mindössze 39 évesen. Szívrohamot kapott. Emlékezetét kegyelettel őrizzük országszerte intézmények, közterületek névadójaként, emléktáblákon, képzőművészeti alkotások formájában. Alakját sajátos módon örökítette meg Móra Ferenc Koponyakút című írásában, Jókai Mór pedig a Mégis mozog a föld című regényében, amelyben a főszereplő, Jenői Kálmán alakjában lép elénk.
Kovács Piroska
