• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 4. - IKLÓDY-SZABÓ JÁNOS UTCA

Nyomtatás

IKLÓDY-SZABÓ JÁNOS UTCA. Most, amikor Veszprém és a Balaton - régió az Európa Kulturális Fővárosa 2023 elnevezésű eseménysorozat megrendezésének küszöbén áll, jóleső érzés arra gondolni, hogy a múlt században Alsóörsön élt egy olyan nagyformátumú politikus, aki e rangos esemény előhírnökének tekintendő.

Dr. Iklódy - Szabó János m. kir. kincstári főtanácsos életét tette fel arra, hogy szűkebb és tágabb értelemben vett pátriája minél magasabb szinten kapcsolódjon be Európa vérkeringésébe.

Ősi magyar család az Iklódy-Szabó. A nemesi oklevelet II. Ferdinánd királytól kapták 1622-ben. A Szent Benedek - rend tihanyi jogtanácsosának unokája, a veszprémi püspöki uradalom ügyészének fia, aki a keresztségben a János Norbert Farkas nevet kapta, Veszprémben született 1877. október 25-én. Sokat gondolkoztam azon, hogy egy olyan magas funkciókat betöltő, köztiszteletben álló embert, mint akivé ő vált, hogy szólíthat mindenki „Muki” bácsinak. Nem tiszteletlenség ez? A magyarázat: ragadványneve védőszentje, Nepomuki Szent János iránti tiszteletét tükrözi.

Az Iklódy fiúk, János és öccse, Andor gondos neveltetésben részesültek. Mindketten a Mária Teréza által alapított Kegyes Tanítórendiek vezetése alatt álló Veszprémi Római Katholikus Főgymnasiumban (a mai Lovassy jogelődjében) érettségiztek, majd Budapesten, később külföldön tanultak, János Bécsben, Lipcsében és Genfben, ahol jogász végzettséget szerzett, államtudományból doktorált, közigazgatási, közgazdasági szakemberré vált és nem utolsó sorban elsajátította a latin – görög --német – angol – francia nyelvet.
Tanulmányai befejeztével Dr. Iklódy-Szabó János a közélet aktív szereplője lett. Talán nincs is olyan szegmense mindennapjainknak, melyek formálásában ne vett volna részt jobbító, segítő szándékkal. Pályafutását Veszprém vármegye szolgabírájaként kezdte, majd a devecseri járás főszolgabírája lett. 1910-től munkapárti programmal a nagyvázsonyi kerület nemzetgyűlési képviselője. Meghatározó szerepe volt a Kisgazda Párt Veszprém megyei szervezete, az Egységes Párt, valamint a Bethlen kormány létrejöttében. Veszprém Vármegye örökös, Zala vármegye választott virilis törvényhatósági bizottsági tagja. 1922-ben m. kir. kincstári főtanácsossá nevezte ki a kormányzó, 1941-ben a felsőház tagja lett. Minden vonatkozásban rátermett vezető volt: szakmailag felkészült, széles látókörű, jó szervező, művelt és humánus, aki a legmagasabb körökben mozgott, de minden döntése mögött ott látta magát az embert. Nem véletlen, hogy az ország számtalan gazdasági- és kulturális intézménye, szervezete, szövetsége kamatoztatta ezen tulajdonságait. Közéjük tartozott a Veszprémi Takarékpénztár, melynek igazgatósági elnöke volt, a Balaton Halászati Rt, ahol az elnök - vezérigazgató funkciót töltötte be. Ő volt a Balatoni Egyesületek Szövetségének társelnöke, a Hungária Yacht Club elnöke, a Magyar Vöröskereszt főmegbízott helyettese és még hosszú a sor az általa betöltött funkciókat illetően. Feladatait mindenkor legjobb tudása szerint látta el, nemcsak cselekedeteivel, hanem a szavak erejének hitelével is, hiszen kiváló szónok volt, jó tollú publicistaként pedig írásaival, úgyis, mint a Balatoni Kurír főszerkesztője. Cikkeinek gyűjteménye könyv alakban is megjelent „A magyar tenger Iklódy - Szabó János megvilágításában” címen.

Iklódy-Szabó János azok közé a közéleti emberek közé tartozott, akik globálisan gondolkoznak és lokálisan cselekszenek. Az ország sokat köszönhet neki, szülővárosa és a Balaton környék lakossága különösen. Elkötelezett lokálpatrióta volt, akinek kézjegye mind a mai napig megtalálható Veszprém város arculatának kialakításában, a térség értékeinek megismertetésében, idegenforgalmának megteremtésében, a közlekedés fejlesztésében, kulturális élete felvirágoztatásában. Neki köszönhető a Balaton felfedezése a nagyközönség számára, a fürdőélet létrejötte, a tó körüli települések fejlődése, a Balaton alkotmányának kidolgozása, az infrastruktúra kialakítása és számtalan egyéb, ami az előrelépést szolgálta. Ha áttekintjük napjaink stratégiáját ezekben a vonatkozásokban, azt tapasztaljuk, hogy azok a célok, amelyekért ő harcolt, és amelyek megvalósításának motorja volt, ma is aktuálisak. Gondolok itt a Balaton Fejlesztési Tanács munkaprogramjára, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023. előhírnökének tekinthető Veszprémi Ünnepi Hetek megrendezésére 1934. augusztusában. Bár csaknem egy évszázad telt el azóta, a lényeg nem változott: mutassuk meg a világnak történelmünket, kultúránkat, értékeinket, hiszen joggal lehetünk büszkék azokra. A veszprémi ünnep annak idején nagy sikert aratott, magas rangú vendégek érkeztek, az érdeklődő tömegeket különvonatok szállították. Veszprém gazdag programmal, kiállításokkal, hangversenyekkel, kulturális és sportrendezvényekkel, mezőgazdasági vásárral és megújult városképpel várta őket, ekkor nyílt meg a bakonyi ház és ekkor épült a vár bejáratánál a hősi kapu. Az ünnepi hetek ötletgazdája annak lebonyolításában is aktívan részt vett.

Alsóörs is sokat köszönhet Iklódy- Szabó Jánosnak. Élete utolsó húsz évét itt töltötte. A „nagyságos úr”, ahogy a falu lakossága nevezte, nagy népszerűségnek örvendett. Minden munkát helybéliekkel végeztetett, mondván, hogy hadd boldoguljanak az idevalók. Ajtaja nyitva állt mindazok előtt, akik rá voltak szorulva, vagy segítséget kértek tőle. Ünnepek alkalmával megvendégelte az alsóörsi gyerekeket. Hosszan lehetne sorolni, hogy mi minden köszönhető néki, ám a korabeli sajtóban Tímár József újságíró tollából egyetlen mondat beszél önagáért: Apostolok kellenek a falvakba, s ennek a szerencsés Alsóörsnek már meg is van a maga apostola.
Az „apostol” még számos tervet szeretett volna megvalósítani – köztük a Balaton köré álmodott nemzeti park létrehozását – de az csak részben sikerült. A továbbiakba közbeszólt a második világháború kitörése.

Nem esett még szó ezen írás kapcsán Iklódy - Szabó Jánosról, a magánemberről. Családi élete nem volt problémáktól mentes. Első felesége, az imádott Hochreiter Rózsika egészen fiatalon gyermekével együtt belehalt a szülésbe. 1910-ben Ángyán Arankával kötött házasságot, akitől Edit, Mária és Éva nevű gyermeke született, majd Vetter Erzsébettel, aki Tibor, Iván és a napjainkban is élő Zsuzsanna édesanyja. Amikor Iván meghalt, a háború alatt külföldre költözött család tagjaként Angliában temették el. Hamvait 2014-ben hazaszállították, és az 1943. május 4- én Balatonfüreden elhunyt édesapa sírjában helyezték örök nyugalomra az alsóörsi temetőben.

2018-ban, Iklódy - Szabó János halálának 75. évfordulója alkalmából könyvbemutatóval egybekötött ünnepség színhelye volt Alsóörs. A rendezvényre hazalátogatott az Ausztráliában élő Zsuzsanna és népes családja, más rokonok Ausztriából és hazánk több városából, összesen huszonhatan. Megható és felemelő találkozás volt, átívelve a földrajzi távolságokat, hidat képezve múlt és jelen között.

Fotók: "Balaton szerelmese" című könyv archív - Kovács Endre és Nagy Veronika

Kovács Piroska

 

Praktikumtár

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás