• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 8. - SZÉCHENYI ISTVÁN

Nyomtatás

SZÉCHENYI ISTVÁN utca. A legnagyobb magyar emlékét hazánkban számtalan utca, tér, intézmény, alkotások egész sora őrzi.


Alsóörs Széchényi István utca

Kossuth elismerő minősítésére életének java részével: hazája fejlesztésére, gazdagítására fordított energiáival, terveivel, küzdelmeivel szolgált rá. A könnyelmű, kalandos életét jobbára külföldön élő fiatal huszárkapitány nagy utat tett meg a korszaknyitó, 1825. szeptember 11-én kezdődő pozsonyi országgyűlésig, ahol az akkor harmincnégy esztendős gróf nevezetes felajánlását tette. Nemzeti nyelvemnek gyarapítására – mondta – egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom….. Innentől számítjuk a reformkort, melyben gróf Széchenyi Istvánnak meghatározó szerep jutott, s ahonnan indulva kiérdemelte a legnagyobb magyar elismerést Kossuthtól, aki pedig politikai ellenfele volt.


Munkássága ezután teljesedett ki, huszonhárom esztendő alatt szervezte, alkotta, teremtette meg mindazt, amit az utókor méltán tisztel. A pozsonyi fellépéstől az első felelős magyar kormányban betöltött szerepéig ível ez a rendkívül gazdag pálya a haza szolgálatában. Lehetetlen számba venni itt minden alkotását, életrajzírói kitűnő könyvekben tárták fel e sors minden állomását, vetületét. Kiadott naplóit lapozgatva a vívódó, gyötrődő, gyakran önmagát is hibáztató esendő ember belső küzdelmeiről alkothatunk képet. Az életút a döblingi elmegyógyintézetben eltöltött évekkel zárult 1860 húsvétján.

A legtermékenyebb és legszebb évek a családi boldogságot is meghozták számára. Élete nagy szerelmét, akit a kor egyik legszebb asszonyának tartottak, s akiért évtizedig epekedett, Zichy Károly gróf, udvari kamarás özvegyét 1836. februárjában vezethette oltár elé. Ő negyvenöt éves legényember, Crescence harminchét éves és hét gyermek édesanyja. Frigyükből két fiú született, Béla és Ödön. Semmi ember, ki fészkét becsületesen elrendezni nem törekszik, írta boldogsága kezdetén. Feleségében igazi, hűséges és erényes társra talált, terveiben, bajaiban osztozóra.

Széchenyi nagyszabású tervei közt szerepelt a vízi lehetőségek közlekedési kihasználása. A Tisza szabályozása, az Al-Duna, nevezetesen a Vaskapu szikláinak áttörése Vásárhelyi Pál mérnök tervei alapján, hogy megnyíljon az út kelet felé a magyar gőzhajózás számára, hiszen az Óbudai-szigeten felépült a vastestű gőzösöket építő hajógyár. Igaz ugyan, hogy a Fényes Porta nehezen engedélyezte a Demir kapi víz alatti puskázását, azaz a sziklák robbantását.

A Balaton lehetőségeit is csak a XIX. században kezdték felismerni. A reformkorban a Balatonhoz utazás egyet jelentett Füred felkeresésével, más üdülőhely még nem volt a tó partján. Holott már korábban is meglátták sokan szépségét. 1827-ből maradt ránk bizonyos Hrabovszky Dániel írása többek közt a Tudományos Gyűjtemény cikkeiben, miszerint magyar hazánk kisebb tájai között első rangú szépséggel tűnik ki... Úgy gondolom, Balaton mellyéke megérdemli a Magyar paraditsom nevezetet. Bár a balatoni gőzhajózás megszületése is Széchenyi nevéhez kötődik, az ötletgazda mégis Kossuth volt, aki 1842-ben Füreden nyaralt a Horváth-házban. Itt vetette papírra a balatoni gőzhajózás tervét, itt írta Füredi fürdőlevelét, melyet valószínűleg Széchenyi is olvashatott. De mégis az embernek szíve fáj, midőn e roppant vízre tekint. Olyan holt, minő csak Palesztinában a megátkozott Holt-tenger lehet! Húszmérföldnyi sima út, nagyobb, mint némely vármegye, mint némely fejedelemség, s a honnak legszebb vidéke által körítve, és rajta mégis egyetlenegy hajó sem libeg, kivévén talán a füredi sétaladikot, vagy egy nyomorult halászcsónakot. A folytatás, a szervezés már Széchenyi munkája. A rábeszélés, agitálás, a balatoni megyék bevonása, a tőkegyűjtés, részvények… s 1845-ben a Balatoni Gőzhajózási Társaság létrehozása. Már az első gőzhajó nevét is eldöntötték ebben az évben, Kisfaludy lesz, a Balaton költőjének emlékére. A múlt-kor történelmi magazin idei, ápr. 5-ei száma foglalkozik a témával, itt olvasható: Széchenyi 1846. április 2-án Balatoni gőzhajózás címmel röpiratot fogalmazott, amelyben hangsúlyozta a gőzhajózás szükségességét és annak jótékony hatásait az idegenforgalomra, emellett kiemelte a halászattal, vízszabályozással, iparosodással, kikötők építésével és nem utolsósorban a munkahelyteremtéssel való összefüggéseit. Röpiratában az ellenvéleményekre is válaszolt, a tó lecsapolásának gondolatatát is elutasította, a halállományt féltőknek pedig a Bodeni, a Zürichi és a Garda tavakat hozta fel példaként, ahol az élénk hajózás mellett sem pusztult ki a vízi élővilág.

Külföldi ajánlatkérések után végül a hajótest Óbudán, a gőzgép Angliában készült, az összeszerelést komáromi, óbudai és trieszti szakmunkások végezték. 1846 nyarán lovak vontatták közúton a fa hajótestet Balatonfüredre, ahová a gép is megérkezett Rotterdamon keresztül. A Kisfaludy vízre bocsátásának napjául Széchenyi születésnapját, szeptember 21-ét választották. Az első próbaút Balatonfüredről Kenesére vezetett október 19-én, majd onnan Keszthelyre, erről így számolt be a Pesti Divatlap tudósítója: …reggel 9 órakor már a Kisfaludy gőzösön valánk, Kenesére, onnét Keszthelyre egy próbautazást teendők. Miután Keneséről 2 óra alatt visszajövénk, 1 óráig időztünk még Balaton-Füreden. Innét mozsarak dörgése és a partot sáskaként borító nép kiáltása közt megindulánk Keszthely felé. Tihanynál a szentatyák mozsárdörgéssel s a somogyi parton elszórt falvak tömérdek népe eget hasogató éljennel fogadták mindenütt a vízi utazókat, kik körülbelül 200-an valának. Badacsonynál 4 banda zene, éljenek és megszámlálhatatlan mozsarak ropogása hirdeté a dobogó keblű tisztelkedők magas örömét. Innét ötnegyed órai mulatozás után vígan hasogatá Kisfaludy a kis tenger dagadó kék hullámait egészen a keszthelyi kikötőig…


A füredi kikötőben korabeli metszeten

Alsóörsön is horgonyt vetett első útján a Kisfaludy, emlékét a Sirály-parkban találjuk. A következő év májusától a nyári időszakban elindult a rendszeres hajójárat Keszthelyről Füredre és Kenesére minden hétfőn, szerdán és pénteken reggel 6 órakor, kedden, csütörtökön és szombaton reggel fél 6-kor Füredről Keszthelyre. Így sem volt egyszerű eljutni a Balatonhoz. Pl. a pesti Tigris szálló elől reggel 6-kor induló gyorskocsijárat délután 2 órára ért Kenesére, itt az utasok átszálltak a Kisfaludyra, s 3 órára értek Füredre. Alig 9 órai utazás a fővárostól a Balaton! Vagy Soprontól Keszthelyig utazott valaki, s ott szállt hajóra, ha Füredre készült. Az első kapitány a holland M. Haentjens volt, aki derék és viharedzett férfiú, ki mielőtt Kisfaludy gőzöshöz magyar tengerre jutott volna, hosszú évek során vitorlázott szerte a világban. Ennek a gőzösnek nagy része van abban, hogy Füred a reformkor végére az ország egyik társadalmi központjává vált, legalábbis a nyári időszakokra. A következő évben sorra épültek a kikötők, köztük Alsóörsön is. A kikötő építésére vonatkozóan bőséges és részletes leírást találunk a Lichtneckert András szerkesztésében 1966-ban megjelent Alsóörs története c. könyvben, pontos adatokkal a tervezés, kivitelezés, beszerzés költségeiről, bonyodalmairól, szerződéseiről, a résztvevők nevével. 1847 májusában már folyt a kikötő építése a mostanitól keletebbre, a kemping és strand határvonala körül. Július 11-én az alsóörsi delegáció részt vett Balatonfüreden a Széchenyi által, a balatoni gőzhajózás ügyében összehívott közgyűlésen. 1848-ban a nyári szezonban a Kisfaludy gőzös vasárnap kivételével naponta közlekedett, ám hamar válságba jutott a történelmi események s Széchenyi kiválása miatt. 1854-re a viharok szétrombolták a kikötőt, labodafészek és kígyók tanyája lett Eötvös Károly szavaival. A balatoni gőzhajózás újraéledésére a századfordulóig kellett várni.
Széchenyi elméleti fejtegetéseiről is sokat lehetne írni. Különösen nagy hatású volt az 1830-ban kiadott Hitel c. munkája, melyben a magyar fejlődés gátjait taglalja, a változtatás lehetőségeit keresi, magyarázza. E munkájában is használja azokat a szavakat, amelyek a nyelvújítás révén kerültek a köznyelvbe, némelyik megalkotójának, első használójának éppen Széchenyit tekinti az utókor. Vinkó József szombat délelőttönként hallgatható műsorában, a Szellem a fazékban idei március 13-ai adásában hallottam, hogy a cukrász szavunkat ő használta először Hitel c. könyvében, s ezt egy kis böngészés után meg is találtam a hasonmás kiadásban, melyet az eredeti 150. évfordulójára jelentettek meg. De tőle származik a pezsgő, szájhős, kávéfőző, borász szavunk is.

Sorsa akár mesébe illő is lehetne: a tékozló, legkisebb fiú akadályokat győz le, jóra fordítja energiáit, ám a méltó jutalmat nem életében, hanem az utókor emlékezetében, tiszteletében nyeri el.



A Tagore sétányon

Novák Edit

 

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Harley-Davidson

Balaton Best Card