• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 15 – SZENT ISTVÁN UTCA

Nyomtatás

Augusztus 20-a előestéjén kézenfekvő, hogy az Utcamesék sorozat legújabb epizódja Szent István király emléke előtt tisztelegjen. Ha rá gondolunk, minden magyarnak az államalapítás, nemzetünk európai hovatartozásának iránymutatása jut eszébe.

Köszönjük néked szent király hazánkat, önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat. Te vagy legendánk legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt… írta Szabó Magda író.

KI VOLT SZENT ISTVÁN KIRÁLY?
Vonásait, alakját a maga módján őrizte meg a történelem. Egyetlen hiteles ábrázolást ismerünk róla, a Veszprém-völgyi apácák kolostorában készült koronázási palástról származik, amely maga a királyné, Boldog Gizella keze nyomát is viseli. Amit még róla tudni kell, tettei beszélik el, ékesebben a róla szóló legendáknál.
Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, Vajk néven látta meg a napvilágot, az István nevet a keresztségben kapta, melynek felvételében és elterjesztésében döntő szerepe volt. 997 és 1000 december 25 között fejedelemként, 1038. augusztus 15-ig, Mária mennybementlének napjáig Magyarország királyaként uralkodott. Halála előtt az ő kegyelmébe ajánlotta az országot.

AZ ELŐZMÉNYEKRŐL
A 900-as évek magyarjai, Árpád közvetlen utódai elszánt, szilaj csatákban évről-évre végigpusztították Nyugat-Európát. A győzelmek hosszú sorát később a magyarok harcmodorát kiismerve megállította néhány súlyos vereség. Géza fejedelemmé választásával nemzetünk életében döntő fordulat állt be: megjelentek az első keresztény térítők, majd megkezdték a honfoglalók a félnomád kalandos, bizonytalan életből a békés életre való áttérést. A nemzetségfők belátták – erről a fejedelem gondoskodott – hogy alkalmazkodniuk kell Nyugat-Európához, amely magasabb fejlettségi fokot képvisel..

ISTVÁN FOLYTATJA AZ UTAT
Gézát már kereszténynek nevelt fia, István követte a legfőbb uralkodói méltóságban. Bár kitaposottnak tűnt az út, nem volt könnyű dolga.
Apja halálakor a pogány magyarság azonnal megmozdult. Koppány, somogyi törzsfő, István fejedelem rokona állt a felkelők élére. István erős serege, melyet a bajor Wencelin vezetett, Veszprém mellett győzelmet aratott. Koppány elesett.
A hittérítés most már gyorsan haladt előre, olyannyira, hogy Istvánt az 1000. év karácsonyán Magyarország királyává koronázták azzal a koronával, melyet II. Szilveszter pápa küldött neki, mint Magyarország apostoli királyának. Ettől kezdve István évente letette hivatalát a róla elnevezett templomban, bizonyságként, hogy a hatalmat Istentől kölcsön kapta és Istennek áldozza.
Az új állam ugyanúgy egybe forrt az egyházzal, mint akkor egész Nyugat-Európában.

Feltehető a kérdés: Vajon hiba volt-e a magyarság keresztény hitre térítése?

A kérdésre kérdés válaszol. Megmaradhatott volna-e a magyarság régi pogány hitében itt, Európa közepén? Ismerve az 1000 év körüli nagy szellemi áramlatokat, azokat az eszméket, amelyek ebben az időben a katolikus Nyugat-Európát is megmozgatták, minden történész a leghatározottabb nem-mel felel.

AZ ORSZÁGSZERVEZŐ
Szent István a magyar történelem legnagyobb szervező egyénisége:
Megalapította az Isten kegyelméből való középkori királyságot, megszüntette a törzsrendszerrel járó bizonytalanságot, és itt, a Kárpát- medencében tartós állapotokat teremtett.
Tőle származik az ország népének rendekre való tagozódása, a vármegyei szervezet. Negyvenkét vármegyét alapított, ez a szám később hetvenkettőre emelkedett.
Szent István Magyarországa gazdasági életformában is alkalmazkodott Európához. Városunk még kevés van, de már Esztergom, Ó-Buda, Pécs, Győr, Veszprém, Pozsony felépül.
Kézművesek, halászok, kertészek, kovácsok, ácsok, sütők munkáiról tanúskodnak korabeli emlékek .
A pénzrendszer a nyugat-európai ezüst dénár, s ez marad még századokon keresztül.
Megkezdődött már Szent István korában a telepítés is. A betelepült idegenek a keresztény-nemzeti kultúrközösségnek a honfoglalókkal egyenlő rangú tagjai lettek. Ehhez kapcsolódóan találunk az Intelmek –ben, István fiához, Szent Imre herceghez írt művében utalást: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és törékeny.
Bár Magyarország még nem „kulturország” a szó nyugat-európai értelmében, István országrendező művével megteremtette ennek alapjait.

A TRÓNUTÓDLÁS
Szent István krónikáját felidézve természetesen megkerülhetetlen Gizella alakja.
A bajor származású királyné történelmi tevékenysége nekünk, Veszprém közelében élőknek különös jelentőségű. Boldog Gizella a veszprémi főegyházmegye társvédőszentje, ő alapította a veszprémi Szent Mihály székesegyházat. Innen vette kezdetét az a szokás, hogy a Magyar Királyság idején a mindenkori magyar királyné volt a veszprémi székesegyház kegyura.
Az utódlás kérdésében István nem volt szerencsés: fia, Szent Imre herceg vadász szerencsétlenség áldozata lett, unokaöccse, a pogány Vászoly (Vazul) – akit megvakítottak és fülébe forró ólmot öntöttek – alkalmatlan volt az uralkodása. Szent Istvánt a méltatlan Orseolo Péter követte a trónon.

SZENT ISTVÁN MÍTOSZA
A nagy király, Magyarország fővédőszentje, akinek azt köszönhetjük, hogy a magyarság nem veszett el a történelem nagy olvasztótégelyében, évszázadok óta felejthetetlenül él nemzetünk emlékezetében. Nincs olyan magyar, aki érdemeit kisebbítené, s aki el ne ismerné, hogy ő egyeztette össze először az európaiságot a magyarsággal, a magyar nemzeti gondolatot pedig a keresztény gondolattal.

Kovács Piroska

 

Praktikumtár

Kelet Balatoni Programok

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás