• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 20. – MÁLNÁS UTCA

Nyomtatás

Határok választanak el bennünket egymástól, mégis összetartozunk. A székelyföldi Málnás község és a Balaton - parti Alsóörs két mintakapcsolatot ápoló település. Alsóörsön utca viseli a Málnás nevet.

Jó testvérek vagyunk. Barátaink otthonosan mozognak nálunk, rendezvényeink állandó résztvevői, ők pedig elhalmoznak bennünket ajándékokkal, gondolok itt többek között a Községháza előtt álló székelykapura, vagy a közelmúltban felállított Trianon emlékműre. Hidak ezek a gesztusok a két település közötti 900 kilométer távolság áthidalására, még akkor is, ha az emberi lélek természete olyan, hogy nincs szüksége sztrádákra, láthatatlan utakon is közel kerül egymáshoz.

Lapozgatom Kovács Endre fotóművész MÁLNÁS című fotóalbumát. Az ő érzékeny kamerája szavak nélkül is képes volt visszaadni mindazt, amit mondani akart. Márpedig mondanivaló volt bőven: lenyűgöző szépségű tájról, történelemről, természeti kincsekről, művészetről, a mindennapi életről, főként pedig testvérré fogadott barátainkról, magáról az emberről, akik a művész szavaival élve minden másnál hitelesebben hordozzák a lassú mozgást, a honnan - hovát. Az arcok elmondják sorsukat, a gyermekeké talán jövőjüket.
Ez az utcamese eltér a korábbiaktól, hiszen speciális nézőpontból képez speciális képet, szeretettel, barátsággal. A település polgármesterasszonyával, Szotyori Angélával több alkalommal volt már módom beszélgetni. Ezek a találkozások még inkább megerősítették benyomásaimat. Mindezek okán tegyünk együtt egy virtuális sétát két testvértelepülésünk egyikén, Málnáson.
A helyszín: Románia, Kovászna megye északi része. A Baróti és a Bodoki hegység között, az Olt festői völgyének felső harmadában kicsiny falu: Malnas. „Életkoráról” bronz- és vaskori emlékek árulkodnak. Az első írásos emlék 1366-ból származik. A folyó bal partján emelkedik a Vártető hegy. Tőkés László püspök így ír erről: A Málnás fölött magasodó Vártető a falu és egészében véve a vitéz székely nép hivatás és sorsszimbóluma. A hegyen a tatárjárás után épült Herecz várának maradványai. A 12. század végén épülhetett, erre engednek következtetni II. András ezüst dénárusai.

A falu egy főutcából áll – írja Kovács Endre – ez országút is és a két oldalon apróbb utcák és közök vannak. Iskola, óvoda, közösségi ház, itt tartják a bálokat, de a táncháznak már nyoma sincs, csak lakodalmas rock. Aztán boltok, benzinkút, néhány vállalkozó udvara és mindenütt székelykapuk. Régiek és újak. A két templom, a katolikus és a református dombon áll, mint a lelkész háza is, melyben a püspök, Tőkés László töltötte gyermekkorát, akkor apja volt a lelkész. Itt van a temető is. Hosszú utca vezet a falu vége felé, régi és új házak, végül a cigányok házai, aztán az út, később ösvény az eszterna (karám – a szerz.) felé. Tisztaság. Sífelvonót terveztek ide a turizmust belendíteni, az oszlopok megvannak.

Napjaink Málnása közigazgatásilag három településrészből áll: hozzá tartozik a tőle három kilométerre lévő Málnásfürdő (Malnas – Bai) és a tíz kilométerre fekvő Zalánpatak (Valea Zalanulni). Málnásfürdő határában a neolitikumból származó kerámia leletet találtak. Az Olt völgyét követte a Csík felé tartó római út, Oltszemen római castrum állt.

Málnásfürdőnél végződik a Dél – Hargita. A település funkcióját nevében hordozza. Mindenkor elegáns, patinás fürdőhelynek számított. Gazdag mofettákban. Számtalan gyógyforrása (köztük az Ilona, a Mioara, a Viktória és a többi) kincset ér, vizével Ferenc József császár is kúrálta magát. Nem véletlen, hogy a településen szanatórium működött. Egykor málnási feredőnek hívták, de (találóan) a bugyogó névre is „hallgatott oly annyira, hogy amikor Semsey Tamás tüzérszázados nőül vette a birtok tulajdonosát, Imreh Honorátát, a fürdőhelyet „Semseyné bugyogója” névvel illették. Ipartörténeti emlék az 1896-ban létesített szénsavgyár ma is működő gépsora.
Málnás harmadik szegmense a Sepsiszentgyörgy közelében található erdős övezet az alig másfélszáz lelket számláló Zalánpatak. Korábban Egyedmezejének nevezték. Itt hozta létre gr. Kálnoki Sámuel zaláni üvegcsűrnek nevezett üveghutáját, Erdély első üveggyárát, ahol a brassói Fekete templom és a kolozsvári Szent Mihály templom gyönyörű sokszögű ablakai készültek. A lakosság errefelé mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. 2010-ben Károly walesi herceg birtokot vásárolt a településen, ahol azóta is rendszeresen eltölt néhány napot. A kötődés oka: édesanyja, II. Erzsébet brit királynő ükanyja, Rhédey Klaudia grófnő Erdélyből származott.

Sokat lehetne még mesélni Erdély e szép településéről, tegyék meg ezt most a mellékelt fényképek, aki teheti, pedig látogasson el személyesen is Málnásra.

Kovács Piroska

Fotók Kovács Endre fotóművész MÁLNÁS című fotóalbumából: 

 

Praktikumtár

Magyar falu Program

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Harley-Davidson