• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 30 – MÁTYÁS KIRÁLY UTCA

Nyomtatás

MÁTYÁS KIRÁLY UTCA. Mintha a titkok királya lett volna, és egyenesen apja, az európai hírű hadvezér, a nándorfehérvári hős legendájából lépett volna át önnön páratlan legendájába, mesebeli legkisebb fiúként, úgy kezdte uralkodását az alig tizenöt éves Mátyás.

Nem született királyfinak, mégis király lett olyan módon, ahogy kevesek az emberiség történetében, a magyar közelmúltban pedig egyedülállóan - mondta Kiss Dénes, Mátyás király életrajzírója.

Mathias Rex, azaz Hunyadi Mátyás, Magyarország, Horvátország, Csehország királya, Ausztria uralkodó főhercege 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Édesapja, a törökverő Hunyadi János tiszteletére minden délben megkondulnak a harangok mind a mai napig. Ő maga nem élvezhette sokáig diadalát, mert maga is a táborában kitört pestisjárvány áldozata lett. Édesanyja, a köznemesi családból származó Szilágyi Erzsébet önállóan irányította a hatalmas Hunyadi birtokot, amikor pedig a Sors azt követelte, cselekvő részese lett az ország és családja összefonódó történelmi eseményeinek. Alakját őrzi többek között Arany: Mátyás anyja című költeménye és Erkel: Hunyadi László című operája.

Mátyás gondos neveltetésben részesült. Nevelői közé tartozott Vitéz János nagyváradi püspök és Szanocki Gergely lengyel humanista, aki felfedezte, hogy Mátyásban egyesül az elvont dolgok iránti érdeklődés és a napi problémák gyakorlati megvalósításának készsége. Nemcsak az általános műveltség alapjait sajátította el ezekben az években, hanem az egyház- és államjog tudományét is, felfedezte a művészetek szépségét, megszerette az irodalmat – főként klasszikus szerzőket olvasott – megtanult latinul, németül, csehül, értett románul. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a hadviselés tudományában való jártasság, beleértve a fegyverforgatást is, már gyermekkorában követelmény volt számára. Az ország politikai életébe már egészen fiatalon bevonták.

Közben múltak az évek és zajlottak az események. Hunyadi János halálát követően összetűzés robbant ki a főnemesi párt és a köznemességre támaszkodó Hunyadiak között, amely addig fajult, hogy V. László király hitszegő módon lefejeztette Mátyás bátyját, Lászlót, míg őt magát rabként Prágába hurcolta. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a tizennyolc éves király váratlanul meghalt. Ekkor Mátyást kiszabadították fogságából és a Duna jegén királlyá választották. Szokásjog alapján a magyar királyokat a Szent Koronával koronázzák meg, ám Szent István koronája III. Frigyes birtokában volt elzálogosítva. Ezért Mátyás király hivatalos koronázására 1464. március 29-én került sor Székesfehérvárott ünnepélyes külsőségek között. Számára ez a demonstráció fontos volt, mivel nem örökösödés útján jutott trónra.

Mindenkit meglepett, hogy a bábkirálynak szánt, még a 16. életévét sem betöltött fiatal milyen határozottan, milyen biztos kézzel kezd uralkodni. A történetírók úgy tartják, hogy Mátyás, mint erőskezű nemzeti király arra volt hivatva, hogy oldjon meg két nagy problémát: küzdje le a török veszedelmet és a köznemességre támaszkodva állítsa helyre a nemesség különböző rétegeinek társadalmi és politikai egyensúlyát. Ő maga elsődleges feladatának belpolitikai hatalma megerősítését és a kincstár bevételének növelését tekintette. Törvényei és közigazgatási reformjai az ország belső rendjét voltak hivatottak javítani, pénzügyi reformjai külpolitikai céljainak megvalósítását szolgálták. Ezekhez szüksége volt egy kegyetlenül kemény adózási rendszerre, amelyből nem engedett. Az viszont tény, hogy országjárásai során igyekezett orvosolni a főurak által elkövetett igazságtalanságokat, ez akár valós alapja is lehet a „Mátyás, az igazságos” mondásnak.

Ugyanakkor bírálták azért, hogy a török veszélyt nem kezelte súlyánál fogva. Mátyás felismerte, hogy az ország egyedül nem képes a török elleni védelemre. IV. Béla stratégiáját követve, egy német – magyar szövetségi viszony létrehozásában reménykedett, ám az csak a Habsburgoknak sikerült jóval később. Korát viszont két évszázaddal ő előzte meg azzal, hogy tovább fejlesztve a Zsigmond által felállított telekkatonaságot, Európában elsőként állandó hadsereget hozott létre. A 30 – 40 ezer főből álló híres „fekete sereg” egy többszáz hajót számláló dunai hajóhaddal egészült ki és sikert sikerre halmozott, sőt, az úgynevezett „boroszlói táborozás” során még az is megesett, hogy az ostromlók kértek békét az ostromlottaktól.

Abban, hogy Mátyás az ország fénykorát megteremtő reneszánsz uralkodóvá vált, nagy szerepe van házastársának, Aragóniai Beatrix nápolyi királylánynak. Ő a király második felesége volt (az első, a mindössze 18 esztendős Podjebrád Katalin gyermekük születésébe belehalt az újszülöttel együtt). Mátyást elvarázsolta gyönyörű, művelt, tizennégy évvel fiatalabb felesége, aki elkísérte külföldi tárgyalásaira, elvette a zenészektől hangszerüket és maga játszott rajta, ő volt az első ismert sakkozónő, beszélt magyarul és németül, támogatta a humanistákat és igazi reneszánsz légkört honosított meg az udvarban. Itália után Magyarországon hódított leginkább a reneszánsz, ld. a budai és a visegrádi várat, a világhírű corvinákat, Bonfini, Janus Pannonius, Galeotto Marzio működését, a művészetek felvirágoztatását. Az udvarban már Beatrix nem volt ennyire népszerű, azzal vádolták, hogy befolyásolja férjét. Amikor pedig 1490. április 6-án Mátyás ismeretlen okok következtében meghal, melyek között mérgezés is szerepel, őt is a lehetséges elkövetők közé sorolják. Ennek nincs értelme, mert a királyné vagyona Mátyástól függött, és érdeke lett volna, hogy éljen soká. Ezt követően Beatrix visszament Nápolyba, ott is halt meg.

Mátyás utódául természetes fiát, Corvin Jánost jelölte, de szándékát nem tudta kivitelezni. Hazánk egyik legnagyobb királyát II. Ulászló követte a trónon.

Kovács Piroska

 

Praktikumtár

Családbarát Munkahely

Magyar falu Program

Veszprém-Balaton 2023.

Kerékpárút

Támogatások