• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 43. – MADÁCH IMRE UTCA

Nyomtatás

MADÁCH IMRE UTCA. Az 1823. esztendő jól kezdődött a magyar irodalomban. Már az év legelső napján fényes csillag jelent meg a horizonton,

hogy aztán Petőfi Sándor néven legismertebb és legnépszerűbb költőnkké váljon, alig húsz nap múltán pedig megszületett Madách Imre, az a rendkívüli író – költő – jogász – politikus, akinek fő műve: Az ember tragédiája két évszázad múltán is előkelő helyet foglal el nemzeti kincseink között.

Néhány szó magántörténelem
Régen történt, még abban az időben, amikor a Nemzeti Színház gyönyörű épülete előtt a 6-os megállt. A veszprémi Lovassy László gimnázium diákjai Budapestre mentek kirándulni. Ebben még nincs semmi különös, de ez az alkalom más volt mint a szokványos. Arra már nem emlékszem, hogy hányadikba jártunk, de arra igen, hogy a tárgyévet megelőző szünetben kötelező volt elolvasni Madách: Az ember tragédiája című művét. Meg is tettük, mintegy ”kipipálva” a feladatot. Ám amikor ott tartottunk a tananyagban, meglepetés következett: elkezdtük elemezni a Tragédiát, színről – színre haladva, szisztematikusan ízekre szedve, megkeresve azt az egyetlen mondatot, ami az ábrázolt társadalom jellemzője, majd törvényszerű bukásának oka (ilyen például az Egyiptomra igaz „milliók egy miatt”), külön kitérve a nő szerepére, Éva karakterének lényegére, Madách magánéletének tükrére is. Már majdnem vége volt a tanévnek. és mi még mindig itt tartottunk. A tanultakból röpdolgozatokat írtunk, bemutató előadásokat tartottunk, némi túlzással szólva, kívülről tudtuk az egészet. Ekkor következett a már említett tematikus kirándulás: a Nemzeti színpadán megelevenedett a Tragédia, a mai napig ható élmény, olyan színészóriásokkal, mint Lukács Margit, Básti Lajos, Major Tamás és mások. Nem tudom elmondani azt az érzést, amit akkor éreztünk, amikor magunkban velük együtt mondtuk az ismert szöveget szinte helyükben állva a színpadon. Köszönet ezért és minden másért hajdani irodalomtanárunknak, Harmath Istvánnak.

Ki volt Madách Imre?
Főbb életrajzi adatok: A mai Szlovákia területén, Alsósztregován született nemesi családba. Adománylevelet és Zólyom vármegyei birtokukat IV. Bélától kapták. Ősei között volt törökverő hős, kuruc főtiszt, Gáspár pedig tudós – poéta a 17. században. Nagyapja, Sándor híres szabadkőműves, sikeres ügyvéd, Batsányi védője. Apja, Imre cs. és kir. kamarás, földbirtokos, aki nejével, Majthényi Annával öt gyermeket nevelt.

Imre zárkózott, félénk fiú volt, tüdő- és szívbetegséggel küzdött. A váci gimnáziumot magántanulóként végezte el, autodidakta módon tett szert magas szintű műveltségre. Anyanyelvén kívül németül– franciául– latinul – szlovákul– angolul és ógörögül beszélt. Egyaránt ismerte a klasszikus és a modern irodalmat. 1837-ben bölcsész- és jogi diplomát szerzett a Pesti Egyetemen, ahol kapcsolatba került az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával. Ügyvédi vizsgát magánúton tett, majd közpályára lépett, táblabíró, aljegyző, élelmezési főbiztos lett, valamint a megye teljhatalmú választmányi tagja. 1845-ben megnősült, Fráter Erzsébetet vette feleségül. A Tragédia ezerarcú Évájának alakjában pontosan nyomon követhető magánéletének válsága, őrlődés az édesanyja és felesége között fennálló feszültség, valamint a szeretett nő hűtlensége miatt, akinek ily módon ad felmentést: „a jó sajátja, míg bűne a koré, mely szülte őt”. Menedéket az írásban talál. Csesztvei birtokukon laknak, négy gyermekük születik, egyikük még aznap meghal.

1848-49-ben a közigazgatást szervezi. Katonai szolgálatra nem alkalmas, de a nemzetőrség felállításának aktív résztvevője. Kossuth titkárának rejtegetéséért egy év börtönre ítélik, ahol krétával verseket ír az asztallapra. Szabadulása után feleségétől elválik, anyjával él, aktív közéleti tevékenységet folytat a megye közigazgatásában.

Irodalmi tevékenysége:
Első verseit Lantvirágok címen szerelméhez, Lónyay Etelkához írta, majd elbeszélésekkel, drámatöredékekkel próbálkozott. Barátjával, Szontágh Pállal közösen szerkesztették a Nógrádi képcsarnok című füzeteket, de írt a Pesti Hírlapnak is. Hat dráma (köztük a Mária királyné) fémjelzi ezt az időszakot. Élete fő művét, Az ember tragédiáját 1859. februárja és 1860 márciusa között írta, eredetileg Lucifer címen. Ez a változat nem maradt fenn, a másodikból is csak egyetlen példány. Arany Jánost kérte meg, hogy nézze át, aki eszközölt benne módosításokat. A 15 színből álló mű végigkíséri az emberiség történetét, miközben különböző formákban egyetlen kérdésre keres választ: „Megy – é előbbre majdan fajzatom?” Végül, amikor Ádám már éppen feladni készül a folytonos harcot, „Anyának érzem óh Ádám magam” – mondja Éva, tehát az emberiség történetének folyamata nem ér véget. Megszületik a megoldás is: „Mondottam ember , küzdj és bízva bízzál!” – kéri tőlünk az Úr.

1861-ben Arany felolvasta a Kisfaludy Társaságban a Tragédia első négy részét, remekműnek nevezve azt. Nem került forgalomba, a Társaság pártoltó tagjai kapták meg, Madáchot viszont tapsviharral kisérve rendes tagjává választotta a Társaság, míg az MTA levelező tagja lett. Madách Imre életében ez volt az egyetlen ünneplés. Utolsó éveiben is aktív volt, ekkor írta a Mózes és a II. Lajos című műveit, a Civilizátort, valamint politikai szatíráit és más töredékeket.

Szívelégtelenség miatti halála 1864. október 5-én következett be Alsósztregován. A kastély parkjában lévő családi sírboltban nyugszik. Emléke tovább él. Nevét múzeumok, iskolák, közintézmények viselik, emléktáblák, szobrok és közterületek hirdetik országszerte, köztük Alsóörsön is.

2023-ban, születésének bicentenáriumán pedig egy egészen új, egyedülálló kezdeményezés látott napvilágot: a X. Színházi Olimpia keretében megrendezésre kerülő IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón 35 társulat 68 előadás keretében kíván tisztelegni a zseniális drámai költemény írója előtt oly módon, hogy Az ember tragédiája egyes színeinek cselekményét más – más hazai- és külföldi színművészeti egyetem hallgatói adják elő saját anyanyelvükön.

Izgalmas találkozás lesz! Sok sikert hozzá!

Kovács Piroska

 

Praktikumtár

Kelet Balatoni Programok

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás