BÉKE UTCA. „A legtöbben azt állítják, hogy békét szeretnének, de közben nem igazán tudják, hogy ez mit jelent.
A béke nem hullik csak úgy ránk az égből. A béke egy mozaik, aminek darabkáit az egymással és a bolygóval való napi interakcióink alkotják” – mondta Mark Boyle ír származású író, környezetvédő, aktivista.
A BÉKE FOGALMÁRÓL
A Wikipédiában az áll, hogy a béke egy harmonikus állapot, amelyet erőszak- és félelemmentesség jellemez, ellentétben a háborúkkal, beleértve az azokat lezáró egyezményeket is. A békét – nyugalmat – biztonságot jelentő szót valamennyi nép nyelvében megtaláljuk. A görög eirene kifejezésből származik, ebből alakultak ki a különféle kultúrákban használatos változatai. A közös békesség, a pax, a rómaiaknál magát a békét szimbolizálta, így használatos a katolikus egyházi liturgiában is. Jelentése több, mint egy állapot, a tisztelet, egyetértés jelképe. Mindenki biztonságban él, örül, boldogul. Jó a kapcsolat az emberek, valamint az ember és a természet között. Életmódot is jelent, megoldható konfliktusokat, harmóniát, szeretetet, törvényes rendet.
Az emberiség történelme tele van ellentmondásokkal. Az az idilli állapot, amelyet a felvázolt béke jelent, roppant sérülékeny. Az évezredek folyamán jó napok és alig elviselhetők váltogatták egymást, függetlenül az adott térség földrajzi fekvésétől, lakosságának összetételétől, a fennálló társadalmi rendtől, valamint ezer más tényezőtől. Tengernyi fájdalom, kegyetlen vérengzések, családi drámák, no meg két világháború áll a „békétlen napok” hátterében. A harcok lezárása általában valamilyen béke megkötésével szokott rendeződni. szabadság
BÉKEKÖTÉSEK
A továbbiakban néhány hazai vonatkozású békekötésről szeretnék szólni, előzetesen azonban még egy kuriózumról, amely az ókori Rómában esett meg: Ha Janus isten átjárójának kapuja nyitva állt, az azt jelentette, hogy Róma hadban áll. Amikor a konfliktus rendeződött, becsukták. Ez utoljára akkor történt meg, amikor Augustus legyőzte Antoniust, bár az a terve, hogy Egyiptom utolsó fáraóját, Kleopátrát magával hurcolja, nem teljesülhetett.
1381-ben jött létre a turini békekötés a Velencei Köztársaság és Magyarország között, 1483-ban Mátyás király és II. Bajazid szultán között.
A 15 éves háborút a zsitvatoroki béke zárta le. I. Rudolf magyar király – német-római császár és cseh király, valamint Ahmed oszmán szultán között jött létre Bocskai István erdélyi fejedelem közvetítésével 1606-ban. Ekkor kezdődött a törökök hazánk feletti uralmának hanyatlása.
1664. augusztus 10-én, a szentgotthárdi csatát követően zárta le a habsburg – török háborút I. Lipót magyar király és IV. Mehmed oszmán szultán. A békekötést szégyenteljesnek szokták nevezni, mivel az osztrák érdekeknek megfelelt, a magyart viszont mellőzte.
Fontos dátum volt hazánk életében 1711. április 29 – 30, azaz a Rákóczi- féle szabadságharc lezárása, amely a szatmári béke keretében jött létre Nagykárolyban II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem távollétében, aki abban az időben I. Péter orosz cárral tárgyalt.
A kuruc hadak a majtényi síkon letették a fegyvert a labancok előtt. A szabadságharc kompromisszummal zárult a rendiség és az abszolutizmus között, amely 1848-ig biztosította Magyarország rendi különállását a Habsburg Birodalmon belül.
És még egy fájó pont, amit Trianon néven szoktunk emlegetni.
VÉLEMÉNYEK, IDÉZETEK A BÉKÉRŐL
Jó uralkodó: béke, bőség. A béke mindig győzelem eredménye, a többi az uralkodótól függ (Hérodotosz)
Augustus számára a béke politikai jelszó volt, kultikus keretben. Béketeremtés alatt a polgárháború felszámolását értették.
Évente kétszer áldozatot mutattak be a Békeoltáron. Az Auguszta jelzővel ellátott békekultusz az államvallásba való felvételt jelentette.
George Martin szerint szavakkal néha azt is el lehet érni, amit karddal nem.
Heinrich Mann mondta: A hatalom nem tűri örökké, hogy szuronyra tűzve hurcolják körül, mint egy fölnyársalt hurkát. Az egyetlen reális hatalom ma a béke.
Háborút nyerni könnyű, de békét azt már sokkal nehezebb (Xavier Bacerra).
Könnyebb háborúzni, mint békét kötni (Georges Clemanceau).
A BÉKE SZIMBÓLUMAI ÉS A MŰVÉSZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATA
A béke két legismertebb szimbóluma a fehér galamb és az olajág. Mindkettő megjelent már a Bibliában is: Noénak egy szájában olajágat hozó galamb jelezte az özönvíz végét. A középkor óta az elhunytak lelkét fehér galamb alakjában ábrázolják, amint mennybe megy. A békegalamb fogalmát Picasso grafikái keltették életre, világhírűvé téve alkotót és alkotását.
A béke, amelynek világnapja január elseje, örök téma az irodalomban, a zenében és a képzőművészetekben. Tolsztoj Háború és béke című monumentális regényétől Babits Mihály Húsvét előtt című híres költeményéig, amelyben békéért esdve azt kéri, hogy a háborúnak „legyen vége, vége már!” , Beethoven 9. szimfóniájának Örömódáján át Kisfaludi Stróbl Zsigmond Gellért-hegyi szabadságszobráig a művészetek saját nyelvükön tesznek tanúbizonyságot a fent írtak mellett. Gyönyörű alkotások születtek ezekből a tiszta forrásokból. Számomra Radnóti Miklós élete és munkássága ilyen.
Azt mondják, hogy minél távolabb van valaki attól, ami számára kedves, annál megkapóbb képet tud arról közvetíteni. Radnóti Miklós utolsó előtti versét kabátjának zsebében találták meg az abdai tömegsírban, ahová – miként azt a vers címe is sugallja – erőltetett menetben hajszolták végig a bori fogolytáborból őt és vánszorgó társait. Ennél egyszerűbb eszközökkel megfogalmazott, ugyanakkor érzelmekkel, vágyakkal átitatott képet nem tudok elképzelni egy béke után sóvárgó ember számára:
„… ha volna még (visszatérni otthon) s mint egykor régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt….”- Radnóti Miklós nagyon messze volt otthonától, családjától, annál közelebb tragikus sorsának beteljesedéséhez.
Végezetül engedtessék meg nekem, hogy egy közmondást idézzek. Így szól:
„ Üdvére a mindenségnek/Köszöntöm a lényeket, Áldás, mint az eső hulljon/Óvjon minden életet!/ Akár nagy, vagy légyen kicsiny, Hatalmas, vagy gyenge lény/ Békesség, biztonsága legyen, Azt kívánom én!”
Kovács Piroska
