Három év kihagyás után ismét a művelődési házban emlékeztünk meg a magyar kultúra napjáról, Himnuszunk születésnapjáról.

Nemzeti imádságunk közös éneklése után Hebling Zsolt polgármester köszöntőjében idézte Albrecht Sándor helytörténész kőbe vésett szavait: Emlékezünk falualapító, otthonteremtő, közösségépítő elődeink több évszázados történelmi helytállására a hálás utódok főhajtásával.

Falunk 750 éves jubileumára faragott emlékkő Novák Gergely kőfaragó műhelyében készült, a felirat kifejezi a mai ünnep lényegét. A visszatekintés és méltatás mellett a megőrzés és tovább örökítés feladatát is. Községünk bővelkedik épített és szellemi kincsekkel….. helyi értéktárunk őrzi ezeket, mondta a polgármester. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk ősi nyelvünkben, hitünkben és gyermekeink fényes tekintetében! Bethlen Gábor szavai összegzésül és iránymutatásul szolgálnak ma is.

A Csipkeműhely által tizennyolc éve alapított Örökség díj - mely egy bordó háttérre helyezett, keretbe foglalt csipke – elkészítője néhai Légrádi Ernőné, idei kitüntetettje Gaál Dezső üzemmérnök, aki tizenhét éve a közélet aktív részese. Az Alsóörsért közalapítványban, a Kilátóért alapítványban tevékenykedett, 2010-től képviselő, az Ezüsthíd Horgász Egyesület alelnöke. Az Alsóörsi Értéktár Bizottság elnöke. Munkájuk nyomán a megyei értéktárba bekerült a permi vörös homokkő, a Balaton-felvidéki vert csipke és legutóbb a Török ház.

A gyermekek és hozzátartozóik fényes tekintete tetten érhetően felragyogott, mihelyt színpadra léptek az Endrődi Sándor Református Általános Iskola színjátszó diákjai. Ezúttal az ókori görögök mondavilágából választottak témát, a trójai háború előzményeiről szóló történetet. A görög mitológia istenei azért olyan népszerűek, ismertek talán, mert az emberek gyarló tulajdonságai is jellemzi őket halhatatlanságuk mellett. Vígan lakomáznak, ünnepelnek, veszekednek, féltékenykednek….. akár a földi halandók. Berg Judit a gyerekeinek írta át a jelenetet, sok humorral fűszerezve. Az alsóörsi gyerekek remekül jelenítették meg a történetet. Sok hét közös munkájának eredménye a színpadi megjelenés, néhány sete-sutaság ellenére is összeforrott, közös alkotás került ma a nézők elé. A görög neveket megjegyezni sem lehetett könnyű a gyerekeknek, színpadi próbára is csak pár lehetőség volt, az idő és a törekvés összeérlelte a darabot a szereplőkkel, s ennek eredményeképpen egy szép élményben részesültek a nézők. A díszlet egyszerű és kifejező: a kőfaragó műhelyből kikerült két jón oszlop között egy fal idézte az ókori görög világot, a többi funkcionálisan szolgálta a jelenetet, csak Dionüszosz poharai maradtak üresen….. talán megitták az ünnep kezdetén. Tizenhét gyerek és egy tanár hosszú készülődése: szövegtanulás, mozgás, összehangolás…. hosszú folyamat.

S akik ezt összedolgozták Novákné Juhász Andrea tanárnő vezetésével:
Zeusz (Geleta Máté), Héra (György Maja), Dioniszosz (Rozgonyi Zalán), Poseidon (Galambos Áron), Pallas Athene (Oczella Dorka Boróka), Aphrodite (Báró Jázmin), Demeter (Grósz Alíz), Hephaistos (Kajári Kristóf), Erisz (Konrad Eliza Raphaella, Hermész (Páll Benedek), Artemisz (Novák Bianka), Menelaosz (Kálmánfi Bánk), György Fruzsina (Aithra, szolgálólány), Báró Boglárka (színész) s a fő háború okozók: Heléna (Józsa Dóra) és Parisz (Wiesner Levente).
A mesélő szerepében Szőnyi Márton.

Elismeréssel ezért a munkáért!                                                                                                                        Csiszár Edit

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotóival: